Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - Jég- és árvízkár concursusa biztositásjogi szempontból

Jég- és árvízkár concursusa biztositásjogi szempontból. Dr. BECK HUGÓ budapesti ügyvédtől. A jégkár ellen biztosított termést elveri a jég és kárt okoz benne. Később (két nappal utána) ezen jégkárositott termést árviz önti el és teljesen megsemmisíti. A biztosított a biztositón keresi a jégkár megtérítését. Tartozik-e a biztosító kártérítéssel vagy nem ? Ezen kérdés — egy legközelebb felmerült konkrét eset alkalmából — biztosítási körökben ellentétes megoldást nyert. Nézzük a biztositásjogi szempontokat, melyek ezen kérdés elbírálásánál irányadók. A kárbiztositás czélja azon vagyoni hátrány megtérítése, mely a biztosítottat valamely meghatározott esemény következtében éri. A biztosító kipótolja az értékben megfogyatkozott vagyont, a mennyiben az értékcsökkenés a biztositásilag meghatározott eseménynek közvetlen és egyenes következménye. Kárpótol azon érték szerint, melylyel a biztosított tárgy a káreset idejekor bírt. A kártérítés alapfeltétele tehát, hogy bekövetkezzék az esemény, melyre nézve a biztosítás vétetett és hogy ezen esemény következtében álljon be a vagyonjogi hátrány. A kártérítés összege tekintetében pedig irányadó a káreset időpontjában beállott értékcsökkenés mérve. Ezen elvek érvényre jutottak kereskedelmi törvényünkben is.* Alkalmazzuk ezen szempontokat a fenforgó kérdésnél. A biztosítás jégkár ellen vétetett; a termést jégeső károsította meg. A kár egyenes következménye a jégverésnek, melyre nézve a biztosítás fennáll, és a termés értékcsökkenését a jégverés időpontja irányozza. A megkárosított termést azután az árvíz * 463. §. Azon ügylet, melynél fogva valaki ellenérték (dij) kikötése mellett arra kötelezi magát, hogy bizonyos személynek az ezt valamely meghatározott esemény következtében érő vagyoni hátrányt megtéríti, kárbiztositási ügyletnek tekintetik. Az, ki magát a hátrány megtéritésére kötelezi, biztositónak ; az, kinek javára a kártérítés köttetett, biztosítottnak neveztetik. 478. §. A kártérítés összege azon érték szerint állapittatik meg, melylyel a biztosított tárgyak a megsemmisítés vagy megsérülés idejekor bírtak. Ha az érték a biztosítási összeget meghaladja, a tárgyak teljes megsemmisülése esetében kártérítés fejében egyedül a biztosítási összeg fizetendő ; ellenben ha a tárgyak részben semmisülnek meg, kártérítésnek azon arányban van helye, melyben a biztosítási összeg a tárgyak összértékéhez áll.