Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - Ügyvédség és doctoratus

ügyvédség és doctoratus. Mivel foglalkozott volna az egri lyceum vizsgálóbizottságának évi értekezlete, ha a jogakadémiák kérdésével nem ? Június 29-én történt ez a nagyon természetes dolog ; az eredmény pedig egy terjedelmes jegyzőkönyv és egy radicalis határozat alakjában itt van előttünk. Midőn az eseményről olvasóinkat értesíteni készülnénk, első kötelességünk, a határozatot egész terjedelmében ide iktatni. A hazai jogakadémiák érdekében sürgetőleg kívánatosnak jeleztetik: «hogy ezen jogtanintézetek a tudori szigorlatok tartásának jogával legalább oly értelemben ruháztassanak fel, hogy a szóbeli szigorlati vizsgákat megtarthassák, a felavatási értekezés megbirálása, a felavatási actus s a tudori oklevél adományozása az egyetemeknek maradván fenn. Ha pedig ezen jogot a jogtanintézetek nem nyerhetnék meg : ez esetre kívánatosnak jelzi az értekezlet a hazai jogtanulmányi rendszer és jogtanintézetek olyatén átalakitá«át, hogy a kötelező doctoratusnak, mint ügyvédi roinősitvényi feltételnek elejtésével, a gyakorlati és elméleti jogászat közti természetes dualismus elve helyreállittassék, ennek alapján egy alsóbb fokú tanfolyam szerveztessék azok számára, kik csupán a gyakorlati jogi pályákhoz szükséges képzettségre törekszenek ; és egy magasabb fokú tanfolyam azok részére, kik a magasabb elméleti qualificatiót vagyis doctoratust is meg akarják magoknak szerezni. Álljon amaz a ma is meglevő quadrienniumból, emez pedig az egy évvel megtoldott quadrienniumból alakuló quinquenniumból. Legyenek a jogakadémiák berendezve a quadrienniumra, az egyetemek pedig a quinquenniurora, s a quadrienniumra nézve legyen az akadémiák és egyetemek között teljes egyenjogúság és coordinatio, ugy hogy a gyakorlati jogi pályákra, még az ügyvédire is, egyformán, egyenlő hatálylyal lehessen menni akadémiáról és egyetemről. Végre sürgetőleg kívánatosnak jelzi az értekezlet a III. és IV. tanév végére is egy-egy uj évzáró kényszervizsgának rendszeresítését, még pedig a jelen rendszer keretében is, ha az továbbra is fentartatnék.* A határozat indítványozója és a mellette kardoskodó főszónok dr. Udvardy László tanár ur volt. Nézete szerint az akadémiák «szárnyaszegett vergődésének» oka, ezen intézetek «megölő betűje* : az ügyvédek kényszerű jogtudorsága. Azaz hogy még sem egészen ; a csapás csak az által válik teljessé, hogy e kényszerű dicsőséget nem lehet megszerezni az akadémiákon is. Az ügyvéd doktorságának — még mindig a tanár ur eszmemenetét követjük — két főhibája van. Az első az, hogy önmagában nonsens ; a szónok ezt valóban cicerói diszszel igy fejezi ki : «nincs szilárd elvi és logikai alapja, értelme és jogosultsága». Azaz, hogy ismét csak részben; mert ha a rigorosumnak nem volna az a szarvas tulajdonsága, hogy az államvizsgálatok mellő13