Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - A jogtanitás Amerikában

Szemle 191 Commission pénitentiaire internationale. A nemzetközi börtönegyesület kiadmányai közül dr. László Zsigmond miniszteri tanácsos ur beküldötte hozzánk a társulat Bulletinjének áprilisi füzetét, mely az uj folyamnak második száma. Reprodukálva látjuk benne a bizottság jegyzőkönyveit az 1874, 1875, 1877 és 1878. évekből ; újbóli közzétételük szükségessé vált, mert ezen iratok annak idején csak a Rivista di discipline carcerarie czimü olasz folyóiratban és ott is csak részben tétetvén közzé, nem minden érdeklődő volt azon helyzetben, hogy a társulat első, sok tekintetben legfontosabb összejöveteleiről tájékozást szerezzen magának. Az 1889-ben Pétervárott tartandó közgyűlés vitatárgyai közül (1. folyóiratunk XXVII. k. 386 s k. 11.) egyre már érkezett vélemény s ezt is közli a Bulletin jelen füzete ; Francisco Lastrese értekezését azon kérdésről : «Mily eszközökkel lehetne az orgazdaságot és az iparszerü orgazdákat hathatósan sújtani ?» A börtönügyi adalékok fölötte érdekesek. Közöltetnek: a letartóztatási, birósági és javitó fogházak szolgálatára és kezelésére vonatkozó franczia szabályzat (1885. november 12.); a börtön munkáról szóló orosz törvény (1886. január 6.) ; az erkölcseikben veszélyeztetett gyermekek oltalmazásáról szóló badeni törvény (Zwangserziehungsgesetz 1886 május 4.) az arra vonatkozó végrehajási rendelettel és a törvényjavaslat indokolásával együtt, továbbá közleményeket a nagyherczegség büntető és börtönügyi, szakirodalmi és rabsegályző állapotairól ; a büntető és javitó intézetekben teljesitendő rabmunkáról szóló belga szabályzat (1887. ápril 5.) az igazságügyminiszter előterjesztésével a királyhoz ; végre a szeszes italokra vonatkozó sveiczi törvény (1886. deczember 23.). Statisztika is van a kötetben : kivonat az orosz börtönök főfelügyelőségének 1883, 1884 és 1885-ről szóló jelentéséből. Gyakrabban lesz alkalmunk visszatérni e közleményekre. /,X-V^— [10% A iogtanitás Amerikában. V J^5. • . . . V^Svy Az «American Law Review» m. é. deczemberi száma közli Ohviex.Wendell Holmes birónak e tárgyról mondott nevezetes beszédét. Közöljük belőle a következőket: A jogi szakiskola czélja nem egyedül a jogtanitás és a legisták képzése, hanem az is, hogy nagy szempontokból tanitsa a jogot és nagy legistákat képezzen. Hazánknak szüksége van az ilyen oktatásra. Azt hiszem el kell ismernünk, hogy az egyenlőség kivánsága a politikai és társadalmi körökön jóval túl érezteti hatását. Nem csak az nincs Ínyünkre, hogy bármilyen osztály vagy társadalom többet érjen, mint ?z a melyben élünk ; de hajlandók vagyunk föltenni azt is, hogy ha valamely embernek akár mi nemű tekintélye van, ugy szellemi fölényét és az anyagi előnyöket csak szerencsés körülményeknek köszöni, s hogy azokat más is épugy elérhette volna. Feledjük, hogy a szerénység és a tisztelet a szabad embernek ép olyan erényei, mint ama bizonyos demokrata érzelem, mely nem akar sem hivalkodássá, sem szolgaisággá sülyedni. Ezen erényeket semmi nevelés nem kelti fel hathatósabban és bensőbben, mint az, a mely a specialisták kis seregét hozza létre. . . A legisták nem legjelentéktelenebb részét képeznék e seregnek. Valóban, a legisták mind specialisták ; nem a