Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - A hypnotikus suggestiók büntetőjogi jelentősége

A hypnotikus suggestiók büntetőjogi jelentősége* B r a i d angol orvos érdeme, hogy az élattani jelenségek azon összesége, melyet ma hypnotismusnak nevezünk, immár nincs kapcsolatban a (Szédelgéssel és nyegleséggel, melyek e terén nagyon is soká uralkodtak s mely mesmerismus, somnambulismus, magnetismus nevek alatt mindennemű iparlovagok zsákmánya volt; az ő érdeme, hogy tudományosan tárgyalható kérdés lett belőle. Bebizonyította, hogy a hypnosis alanyi processus, melynek előidézéséhez nem kell sem «fluidum», sem másféle «erő»-nek átruházása, e kóros álom az által hozatván létre, hogy a hypnotisálandó személy huzamosabban mereven néz valamely tárgyra ; hogy végre ezen rendhagyó hypnotikus álom jellegét abban kell keresni, hogy az elaltató a hypnotisáltnak elméjében képzeleti tárgyakat valóban létezőknek képes feltüntetni, képzeleteit és érzelmeit megváltoztatni vagy megszüntetni és oly akarati tényeket idézni elő, melyeket a hypnotisáltnak gépiesen végre kell hajtania. Charcot, Voisin, Beaunis, Liebault, Ligeois, Bernheim s mások, alapos munkáikkal tovább fejlesztették azt, a mit Braid megkezdett s a hypnotismus tanát tudománynyá emelték. A leglelkiismeretesebb elméleti kutatások, a szigorú, pontos ellenőrzés mellett teljesített kísérletek, végre az eredmények biztonsága és szabatossága mi kétséget sem hagynak fenn a hypnotikus tünemények valósága iránt; csak élettani magyarázatuk bizonytalan még. Nevezetes tény és Lecky «a felvilágosodás története» czimű művében szépen bizonyítja, hogy valamint műveletlen népek a nyers tudatlanság korszakában hajlandók az érthetetlen tünemények okait isteni erőknek tulajdonítani és ekként a mystikus csodahit virágzik, ugy a rationalismus korszakában a müveit emberek igen hajlandók oly tüneményeket, melyek élettanilag vagy természettanilag még fel nem deritvék, egyszerűen nem létezőknek tekinteni; amott babona, emitt hitetlenség előtt állunk. Mindakettő baj. Az utóbb jelzett irány «természettudományidnak nevezett korszakunkban nagy mérvben lábra kapott, mert korunk — részben nagyon igazolt —• bizalmatlansággal néz mindent, a mi a metaphysikára emlékeztet. Azért a «müveit világ» nemcsak kétkedéssel, hanem hitetlenül is fogadja a hypnotikus tüneményeket. De a tudomány, a mint egyfelől félelmet nem ismer, ugy másfelől nem elégedhetik meg a tagadással; neki az adott tényekkel számolnia kell, észlelt tüneményeket nem lehet nem létezőknek vennie ; neki, mint mondják, a dolog mélyére kellett hatolnia és hires tudósok fáradhatlan munkájának tényleg sikerült is ezen homályos tért megvilágitani, bár az * Az ujabb büntetőjogi és orvostani irodalom sokat foglalkozik e kérdéssel. Szándékunk, olvasóinknak successive bemutatni e közlemények érdekesbjeit. Jelen czikket Dr. Frey Frigyes irta s a bécsi «Gerichtshalle» adta ki.