Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - Büntető eljárási irodalmunk ujabb termékeiről

i66 Dr. Balogh Jenő czáfolva. O vállalkozott eljárási gyakorlatunk megállapodásainak, eredményeinek összeállítására és nehéz feladatát teljes sikerrel oldotta meg.5 Bámulatos szorgalommal gyűjtötte össze a különböző szaklapokból, gyűjteményekből és az irattárakból a judicaturának ama megállapodásait, melyek elvi jelentőséggel birnak, és birt azzal az önmegtagadással is, hogy kiterjedt elméleti szakismeretei, nagy tudományos készültsége daczára az anyaggyüjtő szerepére vállalkozott s kritikai álláspontot csak itt-ott foglal el. Hogy műve mennyire megfelel a gyűjteményes munka minden kellékének, azt fényesen bizonyítja, hogy alig másfél év alatt uj kiadása vált szükségessé. A törvényszékek előtt követendő eljárást tárgyazó rész alap jában változatlan maradt ugyan, mert szerzőnk az uj kiadásban is az 1872. évi ideiglenes eljárási szabályok alapján állítja össze judicaturánk eredményeit; de e részlet is az ujabb határozatokkal mindenütt kiegészítést nyert, ugy, hogy a törvényszékek előtti eljárás tekintetében jelenlegi gyakorlatunknak valóban teljes képét nyújtja. A második kiadás többi része pedig egészen uj. A járásbíróságok hatáskörébe utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárásra, valamint a közigazgatási hatóságok előtti és a sajtóügyi eljárásra vonatkozó rendeleteknek felvételé vei a mű most már büntető eljárásunknak valamennyi kútfőjét tartalmazza. Sajnáljuk ugyan, hogy a rögtonbiráskodásra vonatkozó rendeletek;! csak nagyon vázlatos tárgyalást nyertek; de annál inkább helyeseljük, hogy szerző néhány hosszabb, tagadhatlanul érdekes, de csekélyebb elvi jelentőségű határozatnak teljes szövegét kihagyta az uj kiadásból, mi által jelentékeny tért nyervén, azt ujabb, több gyakorlati és elvi jelentőséggel biró anyag felvételére fordithatta. De a leglényegesebb ujitás, melyet éppen azért emiitünk utoljára, mert legfontosabbnak és legörvendetesebbnek tartjuk: az uj bevezetés, melyben szerző a büntető eljárás szervezeti fejlődését, vagyis az alapelveket a magyar büntető eljárás történetét 1833-tól, s a biróság, ügyészség és a védelem szervezetét tárgyalja. E rész ellenében csak egy kifogásunk van: az, hogy — legalább itt-ott — terjedelmesebbnek szerettük volna. A fejtegetések érdemét tekintve, a szerző eddigi irodalmi 5 L. Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. Szokásjogi forrásokból összeállitotta dr. Fayer László (Budapest, 1885). A magyar bűnvádi eljárás mai érvényében, átalakitott és bővített második kiadás (Budapest, 1887.).