Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A numerus clausus

A numerus clausus •7 jurisconsulti egy halovány maradványát tisztelhetjük az ilyen irodában. Dr. Stein panasza Magyarországra ma nem talál. A korlátozás ennek egy csapással véget vetne. A numerus clausus mellett az olcsó ügyvéd lenézett ember, olyan, a kit még akkor sem keresnek, mikor mesterségesen a karjaiba hajtják a feleket. Itt semmi gazdasági indok nem készt az olcsó munkára; üzletembertől fonák eljárás volna, ol­csón adni azt, a mi drágán is elkel. A tarifa némileg mérsékli ugyan e kiaknázó irányzatot, de tudjuk, hogy a díjszabás csak az ügyek kisebb, jelentéktelenebb osztályára alkalmazható ; a mi ezen osztályon kivül van, «szabad» áru volna, akkor mint ma. Nem valószínű, hogy ezen szolgálatokhoz a zárt létszám mellett olcsóbban jutna a közönség, mert oly emberektől kell vásárolnia, kiknek ideje és munkája más, szintén jövedelmező ügyekkel tel­jesen el van foglalva. A ki ezt kétségbe vonja, nézzen meg egy osztrák időbeli ügyvédi költségjegyzéket s hasonlítsa össze a maiakkal. A nagyobb városok jogkereső közönsége még meg lesz valahogy, mert ott a létszám legalább absolute nagyobb; de mit csinál a fél oly helyen, hol csak két-három ügyvéd között válogathat, kik közül az egyikben nem bízik, a másikat meg fize­téssel nem győzi ? A közönség adná meg a prohibitiv szerve­zet árát. Hatra van még arról szólanunk, milyen hatása volna a nu­merus claususnak' az ügyvédi erkölcsökre. Higgadtan akarunk értekezni a dologról, és előre kijelent­jük, hogy nem tartozunk azok közé, kik az ellenpártot olyannak jellemzik, mint a mely «az ügyvédi becsület fészkét a gyomorba helyezteti*.ff Teljesen méltányoljuk az okokat, melyeknél fogva az anyagi helyzet javulásától bizonyos morális emelkedést vár­nak. Mi csak azt vitatjuk, hogy várakozásaik túlzottak ; hogy a kiváltságolás utján elérendő jobb mód talán javítani fogna bizo­nyos külsőségeken, de hogy nem érintené a dolog velejét : az ember, az ügyvéd benső sajátságait. A birói és közigazgatási tisztviselők anyagi helyzete ma aránylag biztos; annyi mindenesetre kétségtelen, hogy a máról holnapra való megélhetés kérdése náluk nem oly égető, mint az ügyvédek nagy részénél. Nem mi, hanem a numerus clausus védelmezői hirdetik ilyennek az ügyvédség állapotát. És mégis mit látunk ? Azon cselekmények, melyek a fegyelmi eljárásra vezetnek, az előbbieknél tapasztalat szerint legalább is oly gyakoriak, mint az ügyvédeknél. Talán a törvény vagy a gyakorlat enyhesége okozza ezt ? Korántsem. Az ügyvédi rendtartás tudvalevőleg szi­gorúbb, mint például a birói fegyelmi törvény; a kamarák felfo­ff Tóth Lőrincz, Ügyvédi állapotok, 1848.

Next

/
Thumbnails
Contents