Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A jogi oltalom alaptana. 1. (r.)

56 Dr. Tarnai János mutatván önöknek az emberi társulás első eredetét és a büntetőjog első okát. Azonban nem tartózkodhatom azon megjegyzéstől, hogy test és test, lélek és lélek közötti érintkezés nélkül nem képzelhetni tökéletesedést sem a testi sem a lelki életben. Elvitázhatlan tény, hogy valamint az anyagi parány, a többi testekkel való érintkezéstől elzárva, mindig ugyanaz marad: ugy az emberi lélek is, ha magához hasonló lelkekkel nem érintkezik, értelmi fejlődésében mehet annyira, a mennyire a tehetségek, melyekkel bámulatos, titokszerü alkatánál fogva felruházva van, és ezeknek a külső testekkel való érintkezése képesitik ; de erkölcsi fejlődésében egy lépést sem lesz képes tenni a más lelkekkel való közlekedés segítsége nélkül, hacsak Isten, bár csak pillanatnyilag is, nyilatkozás által nem érintkezik vele, s az abstractiók ösvényén tévelygőt útba nem igazítja. A cohaesio és a súrlódás ugy a physikai. mint az erkölcsi fejlődés nélkülözhetetlen feltételei. A rend tehát a teremtménynek azon folytonos működése, mely által az összes lények egymáshoz fűződvén s természetük szerint támogatván egymást, lassan, de szünetlen haladnak azon határozatlan tökéletesülés felé, mely az Örökkévaló szándéka szerint a hetedik napon telik be; e napnak életünk csak egy pillanata. Vallásunk szent könyveiből azt tanuljuk, hogy Isten e napon nyugodott. De ha ő nyugszik is, müve azért nem szűnik meg haladni. Mert csalhatatlan akaratához képest szünetlenül folytatják munkáját azon erők, melyeket ő előrelátással és a siker valóban isteni biztonságával teremtett és tett tevékenyekké. Ma az anyag átváltozása a testek érintkezése utján történik. A szellemek tisztulása az elmék egymás közötti érintkezése által megy végbe. Isten kezében minden csak eszköz czéljainak elérésére. De az ember természete kettős. Van neki teste, érzéke, szive, melyekben érzéki természete nyilvánul; s mint érző test alá van vetve a physikai világ minden törvényeinek, az élő lények minden vágyainak. De van értelmes, szabad lelke is. Természetének e másik oldala adja meg neki a jó és rosz ismeretét, az Ítélés, a választás képességét vagyis elméjét, mely által alá van vetve az elme minden törekvéseinek és az erkölcsi világ minden törvényeinek. Mikor felmerült a kérdés, hogy az emberek miért élnek társaságban, egy bölcselő azt merte felelni és száz álbölcselő azt merte ismételni, hogy ez az emberek szabad választásából van igy ; hogy ez a társulás ellenkezik a Természet ősi törvényével, mely Ádám gyermekeit, a szabadban csavargó barmok módjára, magányos, széledező életre rendelte.