Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 3. szám - A szomszédjogi oltalom. 8. [r.]

Dr. Biermann Mihály tartóiták fenn a cautió t, hol semmi más módon nem lehet czélhoz jutni,18 de azt hinném, hogy akár mint szigorúan subsidiarius jogeszköz is pusztán a concurráló kereseteket zárhatná ki a cautio damni infecti; már pedig ha az egész intézménynyel nyomást is lehet a tulajdonos akaratára gyakorolni, őt közvetve a szükségelt javítási vagy más munkákra reávenni, tulajdonképi bevallott czélja és hatása mégis a kártalanítás biztosítása a szomszéd részére : igy tehát a római jogászok, midőn ennek kizárólagosságát hangsúlyozzák, pusztán azon eszmének adnak kifejezést, hogy a kinek bármely alapon amúgy is van kártérítési igénye, attól (rendszerint) megtagadandó az ily körülmények között amúgy is felesleges cautio d. inf. ; «quod alia actione quaeri potest id in stípulationem damni infecti omnino non deducitur* mondja Ulpianus1" és Gaiu-.20 igy szól «inutilem esse d. inf. stipulationem quo casu damnum alia actione sarciri possit.» Hogy a veszély elhárítására irányuló keresetnek ne lehessen helye a cautio mellett, arról egy szót sem találunk ide vágó nyilatkozataikban és ők mindamellett bizonyosan visszautasították volna a hibás mü megváltoztatása vagy eltávolítása iránt indított keresetet, de ezt nyíl ván egyedül azért teszik vala, mert ily mű gazdájának kifogásolt eljárásában, bár nem helyeslik, nem találnak valódi jogsérelmet. 2. Ha valamely vitium soli vagy még inkább a n atura soli u. n. vitium naturale okozta a kárt, vétségről természetesen nem lehet szó ; hisz a baleset bizonyosan akkor is történik, ha ama telek soha sem állott valakinek tulajdonában, «cum nemine nihil, faciente locus ipse (natura ipsa) damnum infrat»;21 természetesen kártérítést sem lehet a tulajdonostól követelni. Más kérdés váljon a vitium soli vagy natura loci által biztonságában fenyegetett telektulajdonos nem igényelheti-e per utján legalább a veszélynek elhárítását i Nézzük az eseteket egyenkint : ci) ő vitium s o 1 i-ról panaszkodik; nem lehet állítani, hogy a szomszéd az ő tulajdonát megsértette vagy épen birtokát háborította, hisz az, mint az imént mondám, egyáltalában nem vádolható jogtalan eljárással. Azonban tagadhatatlan, hogy a telek a helyes gazdaság elvei szerint nem maradhat jelen állapotában, és hogy diligens páter familias nem is késnék a vitium eltávolítása iránt intézkedni annyival kevésbbé késnék, miután az erre szükségelt 18 Bizonyos, hogy legalább fgyes tudósok, nem mindig ragaszkodtak ezen szigorú felfogáshoz. Pomponius (1. iS. S. P. U. 8. z ) és Ulpianus (1. 27. 8. 10. L. Aquii 9. 2.) cautio val biztosítják á tulajdonost a fenyegető károsodás ellen, holott az amúgy is in factum actióval követelheti ká'áaak megtérítését és ugyancsak Ulpianus Julianus nézetéhez járulva cautiót ígér oly kár tekintetében (1. 13 8. 10. h t.), melynek teljes megtérítését az ő határozott nyilatkozata szerint (1. 15. §. 7. quod vi aut cl. 43, 24) a praetori inteni, quod vi aut clam biztosítja. 1H L. 18. §. 9. h. t. 20 L. 32 i. f. h t. 21 Ulpianus fzavai : 1. 24. pr. h. t.