Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.
A szomszédjogi oltalom 97 értelemben nyilatkozik, mint később Ulpianus és Paulus, sőt hogy Ulpianus Labeo2: és Cassius28 müveiből idéz egy-egy helyet, melyet alig lehet másról, mint ugyancsak pusz a birtok-háboritásból származott birtokperről érteni. Sokkal valószínűbb tehát, hogy az önálló birtok-oltalom jelzett kiterjesztése Labeo-nak nagy jogreformatori működésével függ össze. Egyébiránt bár mikép vélekedjünk a részletekről, a lényegben, ugy hiszem, mindenki egyet fog érteni velem ; abban t. L, hogy az interdictum uti possidetis is, mint bármely más római jogintézmény, csak lassan emelkedett a fejlettség azon fokára, a melyen a Justinianusi törvény-gyűjteményben találjuk és csak fokozatosan vált a szomszédjognak azon védelmi eszközévé, milyennek mi ismerjük. Napjainkban a birtok-keresetnek sok oly tulajdonsága van, mely miatt vele concurráló más szomszédjogi védelmi eszközök, kivált pedig a negatoria actio felett, szívesen elsőséget adnak neki. A birtokpert az eljárás egyszerűsége és gyorsasága tünteti ki; a bizonyítás terhe in possessorio aránytalanul csekélyebb, mint in petitorio ; mégis gyakorlatilag mindazt érhetjük el a birtokkeresettel, mit a negatoriával kiküzdhetnénk: az előbbi állapotnak visszaállítását a körülményekhez képest ellenfelünk költségén, alperesnek hibájából származott kárunknak megtérítését, jövendő háboritások megtiltását büntetés terhe alatt. Egészen máskép állt a viszony Rómában, kivált akkor, midőn még a tulajdonképi interdictalis eljárás volt alkalmazásban. Az interd. retinendae possessionis, köztük az int. U. P. prohibitorius interdictumok, tehát tilalmak, melyek természetszerűen csak a jövőre szólnak ; megfelelőleg csakis az interd. kibocsátása utáni időbe eső háboritási tényekért lehetett arra támaszkodva kárpótlást követelni. Lehetséges ugyan, sőt valószínű, hogy a sértett fél valamely élelmes jogi tanácsosának útmutatása szerint legalább közvetve régibb kárainak megtérittetését is tudta kieszközölni, megfelelő magasságú összeget véve fel a bírság stipulatióba (sponsió-ba), melynek megkötésére ellenfelét felhívta; csakhogy ilyesmi nem csekély koczkázattal járt, mert a restipulatióban neki azonos összeget kellett ígérnie és ha a pert elveszteni találja, a tulajdon kezével ásott gödörbe maga esik bele. És valamint az inderdictum kibocsátása előtt okozott károknak pótlása nem volt a birtokkeresettel kieszközölhető, ugy az addig a birtoklás sérelmére létesített állapotnak megszüntetése sem volt vele elérhető. Az eljárás egyszerűségét és olcsóságát végre csak a klasszikus korszakbeli birtokperekben ne keressük; ha azon benyomás szerint Ítélnénk, melyet e perekről burg Die Institutionen des Gaius 1869). — A 1. 3. §. 4. h. t.-ban Ulpianus Pomponius-nak egy másik hasonló értelmű nyilatkozatát is idézi, de nem emliti, hogy melyik müvéből vette. " L. 3. §• 6. h. t. » L. 3- §• 5- h. t. Magyar Igazságügy 1886. XXVI. 2. 7
