Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.
94 Dr. Biermann Mihály Az ezután említendő dolgozatok és pedig Zlinszky Imre A szolgalmi jog kérdéséhez (Jogt. Közlöny 1876-ki folyam, 500.1.) és Jog és tényleges állapot (u. o. 1880-ki foly., 18—19. 11.) cz. czikkei, S i p o s s Árpád Adalékok a jogok birtokához cz. értekezése (Jogt. Közi. 1876-ki foly., különösen a 251 — 2. lapon) és I m 1 i n g Konrád Az ablakjog szolgalma cz. rövid, de velős dolgozata (Jogt. Közi. 188i-ki foly., 232—234. 11.) azon kérdés taglalásara szorítkoznak, váljon a tulajdonos megfelelő szolgalom hiányában is jogosítva van saját falában a szomszéd telkére néző ablakot nyitni, váljon tehát ily ablaknyitást nem kell-e szolgalom bitorlásnak, a szomszéd ellen elKÖvetett b i r t o k h á bo r it á s n a k minősíteni ? Mindhárom szerző igen helyesen nem-mel válaszol, megjegyezve egyúttal, hogy a szomszédnak viszont szabadságában áll építkezésekkel vagy más módon elhomályosítani vagy akár teljesen elfedni ezen ablakokat. Halmosy-nak a dologi jogi tervezet indokolásában (215. 1.) tett hasonértelmü nyilatkozatáról is megemlékezhetem e helyen. Az interdíctum uti possidetis, hosszas fejlődési processusának bevégzése óta, a negatoria actio-nak legfőbb kiegészítője és a szomszédjog védelmi rendszerében a negatoria után a legfontosabb, leggyakoribb alkalmazású kereset, sőt napjainkban könnyű, kényelmes kezelhetése miatt a szomszédjognak generális actio-jánál is jóval kedveltebb és használtabb ; azonban szerkezete és czélja folytán, mely első fellépése óta tetemesen tágult ugyan, de lényegileg nem változott, alkalmazása mindvégig jóval kevesebb esetre szorítva maradt, mind azon kereseté, melynek kiegészítésére szolgál. Az interd. u. p. csak cselekmények, még pedig pusztán az alperesnek, ennek is egyedül oly cselekményei ellen irányul, melyek a jogellenesség bélyegét már magukon viselik; a puszta «habere» vagyis birtoklásomra sérelmes, de a természeti erők által létesített avagy függetlenül a mostani birtokostól egy harmadik által előidézett állapot ellen ép oly kevéssé lehet a birtokháboritási keresettel orvoslást találni, mint a «non facere»: a jogellenes mulasztás ellen.13 Behozatalának idejéről a források teljesen hallgatnak, nagyon is elágazók tehát ez iránt a nézetek, leginkább az iránt folyván a vita, váljon még a legis actiók korszakából származik vagy pedig csak ezek kizárólagosságának megszüntetése után került az album praetoriumba. Sok első rangú tudós a régibb származást vitatja; legfőbb érvök Cicero Caecina-ért tartott védbeszédének egy helye,14 13 Ezen állítás igazolását munkám második részének kell fentartanorn. 14 XIII. §. 36 Praétor .... Qui dies totós aut vim fieri vetat aut restitui factam iubet, qúi de fossis, de cloacis, de minimis aquarum itinerumque contro.versiis interdicit is repente obmutescet ?
