Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.
A szomszédjogi oltalom 83 nehézség törvénye szerint mulhatlanul oda lefolynak ? Területem határa közelében álló füstölő-ház oldalfalában egy vagy két hüvelykkel hosszabb vagy rövidebb csövet alkalmazni, ugy hogy az azon kitóduló füst közvetlenül a szomszéd légürébe lép ki vagy oda az egyszer nyert irány megtartását okozó természeti törvény közvetítése folytán okvetlenül behatol ? Egyenesen aláásni a szomszéd házát "avagy annak közvetlen közelében a földet oly mélységig kiemelni, hogy támaszát elvesztve, szükségkép összeomlik ?2 A közvetett behatásoknak annyira tág fogalomhatározása mellett, mely nagy részét a lényegökben közvetlen behatásoknak is vonja körébe, Ungernak finom jogi érzékével kétszeresen meg kellé ütköznie az előbbi behatások tekintetében ellenfelei által felállított elven. Tagadja, hogy az osztr. polg. törvénykönyv ide vonható rendelkezései, kivált pedig a 364. §. ezen elvet indokolnák; az ezen szakasz által tiltott «Eingriff in die Rechte eines Dritten* nem pusztán tevőleges beavatkozást, benyúlást jelent, mint Randa állitja, hanem egyaránt felöleli a közvetlen és közvetett behatásokat; egy pillantás a törvényszerkesztő-bizottság jegyzőkönyveibe és a római jogra minden kételyt eloszlat. Én azonban azt találom, hogy ama jegyzőkönyvek, mint számtalan más esetben, ugy itt is a szerkesztők valódi nézetére, még inkább a törvény tulajdonképi értelmére mi világot sem vetnek, a római jognak ide vonatkozó elveit pedig csak évtizedekkel a polg. törvénykönyv alkotása után sikerült felfedezni. Természetes, hogy a 364. §-ból kiolvasott szabály következetes alkalmazásától Unger maga is visszaborzad: az megfojtaná a tulajdont; itt tehát a törvény-értelmezőknek és alkalmazóknak azon feladat jut, hogy a szabályt a czélszerüség és méltányosság jelölte határok közé szorítsák. De ha az idézett szakasz a közvetett behatásoktól valóban feltétlenül eltilt, ki jogosítja fel a tudósokat és bírákat czélszeruségi és méltányossági tekintetekből egyszerűen túltenni magukat a törvényhozó akaratán? Hogy rövid legyek: Ungernek felette érdekes és tanulságos tanulmánya, ép ugy. mint Mages-nek fenti munkája, legnagyobbrészt nem de lege lata, hanem pusztán de lege ferenda jöhet tekintetbe. C) Hazai irodalom. A magyarhoni irók közt veterán tudósunk, Wenzel Gusztáv volt tudtommal az első, ki 1878. évi május 13-án tartott akadémiai felolvasásában : A servitus funi inmittendi hazai jogunk rendszerében, a szomszédjog elveivel foglalkozott. Spangenberg nyomán (Ihering-nek fentebb idézett értekezé2 Megjegyzendő, hogy Unger az utóbbi esetet maga emliti a közvetett behatás példája gyanánt. 6*
