Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

58 Tarnai János hajlatlanul mérlegelendők; hogy tág tere legyen a pártfogásnak s a védelem lehetőleg könnyítendő ; hogy az Ítélet ünnepélyes alakiságok között mondassék ki s ellene felebbezés vagy semmiségi panasz adassék; szóval, elejétől végig, a hol a törvényes eljárás és az ítélkezés szükséges feltételeit tárgyalja, mindig c^ak egy szava van : tegyetek igy, mert a gyanúba vett ember ártatlan, s ti nem tagadhatjátok ártatlanságát, a mig bűnösségét be nem bizonyítottátok ; e czélt pedig csak az általam kijelölt uton fogjátok elérni. A bűnvádi eljárás tehát a becsületes emberek mentsvára ; e téren a jók védelméc gyakorolja a tudomány. E második tétel h czáfolhatatlan. - Hiába mondják, hogy az ártatlanság védelme néha a büntevőknek lehet hasznára. Hiú ellenvetés ez az én tételemmel szemben, mert az ilyen eset mitsem változtat az intézmény czéljári ;' a mint nem változtat az anyagi büntető jog czélján azon körülmény, hogy birói tévedésből beszámíthatatlan ember is el levén ítélhető, ilyen esetben az ártatlan élvezi a büntető jogtudomány hasznát. Ez nem jogosítana fel arra, hogy kétségbe vonjuk, miszerint például a kórra, az ellenállhatlan erőre és a bűntett menynyiségére vonatkozó elmélet a bűnösök védelmére van irányozva. Tökéletesen igaznak tartom tehát az általam kifejtett mindkét tételt. A szoros értelemben vett büntető jog metaphysikájának czélja: a büntevőt megvédeni a társadalmi hatalom kihágásai ellen ; a perjog metaphysikájának rendeltetése az: hogy minden ártatlan és becsületes polgárt megvédjen a hatalom visszaélései és tévedései ellen.