Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 6. szám - A bűnügyi rendőrség Berlinben

4üó jogügyeink kezeléséből a bírói kart teljesen kizárni nem akarjuk, ugy nincs más mód. mint parlamenten kivül álló birót tenni igazságügyminiszterré, azon egyszerű okból, mert biró a képviselőház tagja nem lehet. E felszólalás keretében nem bocsátkozhatunk szervezeti törvényünk e részbeni bírálatába ; de annyi bizonyos, hogy a törvénysz'Ute állapot sűlyositása volna azon következtetés, hogy mert a törvényhozás a birák értelmiségét és tapasztalait nélkülözni kénytelen, — nélkülözze azt az administratio is. Azt hiszszük, ezekben hiven adtuk vissza a jogászkörök józan részének felfogását. Csak a miniszter uron múlik, hogy e hangulat állandó maradjon. A justitia javítása körüli törekvéseiben bizton számithat e becses tényező támogatására. Dr. TARNAI JÁNOS. \ v ) A A bűnügyi rendőrség Berlinben. A ^Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft > nevű jeles német folyóirat már hosszabb idő óta közöl ismertetéseket a berlini criminologia köréből ily czim alatt: «Die Verbrecherwelt von Berlin.) E czikkek névtelenül jelentek meg, de kiválóan szakavatott írótól származnak, kinek fejtegetései és javaslatai a politikai tényezők figyelmét is magukra vonták. Különösen az utolsó közlemény, mely a büntevők elleni védelem eszközeiről értekezik, a napi sajtóban is élénk discussio tárgya lett. A dolgozat, egyes részleteit, a mennyiben ugyanis Magyarországra is"" alkalmazható fejtegetéseket tartalmaznak, lapunk is közölni fogja ; ezúttal egy különösen érdekes darabot ismertetünk : a bűnügyi rendőrség szervezetére és az üldözési eljárásra vonatkozó részt. Szerző előre bocsátja, hogy «az őszinte biráló ma nyíltan kimondani kénytelen, hogy nincs nagy város, legyen az ) Páris, Sz.-Pétervár, Bécs vagy más európai vagy Európán kivüli város, melynek rendőrsége Berlin bűnügyi rendőrségével mérkőzhetnék, egyesegyedül Londont véve ki, mely az összehasonlítást valahogy elbírja. Pedig e hasonlat a lehető legfonákabb s végeredményben Berlin javára szól». Azután vázolja a londoni rendszert, mely az esetek túlnyomó többségében a magántevékenységre támaszkodik. A berlini rendőrség szervezetét a következőkben adja elő : l A berlini rendőri elnökség (Polizei-Prásidium), melynek vezetősé- i gét mindig igen fontos bizalmi állásnak tekintették s csak kiváló, igen i kipróbált közigazgatási tisztviselőkkel töltötték be, a létező leghatalmasabb i hatóságok egyike. Hat nagy osztályból áll, melyeknek ressortjai követke- : zőkép vannak megállapítva. Első osztály : országos rendőri ügyek. Második \ osztály : helyi ipar-rendőrség, ingók tűzbiztosítása, iparigazolványok, szegénvségí bizonyítványok, származási bizonyítványok stb. kiadása, a mezei, erdei \ és vadászati rendőrség ügyei, utczai rendészet, baleset-biztosítás, segélyező, betegápoló és temetkezési intézetek, állatgyógyászat, szegényügy, ásványolajok és robbantó szerek szállítása, lépcsők világítása, népünnepélyek, utczai felvonulások stb. engedélyezése, bel- és külföldi hatóságok megkereséseinek elintézése, a mennyiben más ügyosztály hatáskörébe nem tartoznak. Harmadik osztály: Építési rendészet. Negyedik osztály : Közbiztonsági és bűnügyi rendőrség. Ötödik osztály: Utazási igazolványok, temetési enge-