Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

A váltójog nemzetközi egyenlősítése 47 szerűségektől, a fizetés hiánya miatt óvatolt váltó fairtokosa a kereskedelmi törvényszék elnökének engedélyével a kibocsátó, elfogadó vagy forgatók ingóságaira biztosítási végrehajtást intézhet.2 fO. A váltó elvesztéséről.1 51. czikk. —• Az elvesztett váltó tulajdonosa, ha biztosítékot ad, a fizetést a fizetési hely törvényszékének határozata alapján követelheti; jogában állván az intézvényezettől a váltóösszeg fairól letételét is követelni. A biztosíték elfogadhatósága iránt a törvényszék belátása szerint határoz. A biztosíték lekötöttsége megszűnik, ha három év alatt sem kereset sem más birói eljárás nem indíttatott. 52. czikk. —• A fizetés megtagadása esetében az elvesztett váltó tulajdonosa tiltakozással élhet, melylyel minden jogait a váltóból fentartja. Ezen tiltakozás legkésőbb a lejáratot követő második napon veendő fel. Köteles azt a váltótulajdonos a kibocsátóval és a forgatókkal ugyanazon alakban és határidő alatt közölni, mely az óvásközlésre van előírva. Érvényességéhez megelőző birói határozat vagy biztosíték adása nem szükséges. 53. czikk. •—• Az elveszett váltó tulajdonosa másodlatot követelhet, mi végből közvetlen forgatójához köteles fordulni, a ki neki lehetővé tenni tartozik, hogy saját forgatójához fordulhasson s így tovább forgatótól-forgatóhoz, mig a kibocsátóhoz jut.2 A kibocsátó által kiállított másodlatot minden forgató köteles forgatmányával ellátni. Az intézvényezett, ki a váltót már elfogadta, a másodlatot elfogadni nem köteles s a fizetés tőle csak az 51. czikk értelmében követelhető. A másodlat költségeit az elveszett váltó tulajdonosa viseli. 11. §. Az elévülésről. 54. czikk. — Minden a váltóra vonatkozó kereset öt év alatt évül el, az utolsó óvási naptól vagy az utolsó birói érvényesítéstől számítva, teltévé, hogy marasztaló ítélet nem hozatott vagy a tartozás külön okiraton el nem ismertetett. Mindazonáltal az elévülési idő után keresetbe vett adós esküt tenni köteles az iránt,. hogy többé semmivel sem tartozik; hasonlóképen az adós özvegye, örökösei vagy képviselői esküt tesznek az iránt, hogy jóhiszemüleg ugy vannak meggyőződve, miké]) tartozás többé fenn nem áll. Látra vagy lát után bizonyos időre szóló oly váltók elévülése, melyeknek lejárata a bemutatás által meg nem állapíttatott, azon határidő elteltével veszi kezdetét, mely az intézvényezettnél való bemutatásra van előírva.1 2 Szószerint megegyez a Codc de comm. 172. czikkével ; de a hazai joggal sem áll ellentétben. V. o. 1S81 : LX. te*. 224 §. 1 A javaslat erre vonatkozó intézkedései túlnyomóan a Code de comm. 152 — 155. czikkeit követik. 2 Ez eljárás annyiban különbözik a német vrszb 66. czikkében és a magy. \ . T. 70. §-ában szabályozott eljárástól, hogy a válrótub>jdonos maga tartozik az előzőkhöz fordulni. 1 A két első bekezdés a Code de comm. 189. czikkének felel meg. A különbség, szemben a német-magyar váltójoggal nemcsak az elévülési idő tartamában, ha-