Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/25 / 1. szám
44 Nagy Ferencz 5". 8. A kezességről. 25. czikk. A váltó fizetése kezesség által biztositható, függetlenül az elfogadástól és forgatmánytól. A kezes egyetemlegesen felelős ; ellenkező kikötés hiányában ő magára vállalja mindazokat a kötelezettségeket, melyek azon személyt terhelik, kiért a kezességet elvállalta. 26. czikk. A kezesség vagy a váltóra iratik vagy külön okiratban vállaltatik.1 27. czikk. Egy harmadik személy egyszerű aláírása a váltó előlapján, k ezességnek tekintetik.1' 6. §. A lejáratról e's a fizetésről. 28. czikk. A váltóbirtokos a váltót a lejárat napján köteles fizetés végett bemutatni. Ha ezen nap törvényes ünnepnap, a bemutatásnak a megelőző napon kell történnie.1 Ha a váltó látra szól, a bemutatásnak, ellenkező kikötés hiányában, a kelettől számítva hat hónap alatt kell történnie.2 Ha a váltó szükségbeli utalványt tartalmaz, az csak akkor veendő tekintetbe, ha az utalványozott az intézvényezett lakhelyén lakik. (V. ö. német vrszb. 56. cz., magy. V. T. 56. §.) 29. czikk. A fizetést a váltóban kitett pénznemben kell teljesíteni. Ha a váltó külföldi pénznemről szól, a fizetés, hacsak a kibocsátó a külföldi pénznemben való fizetést határozottan elő nem irta, országos pénznemben teljesithető, azon közép váltóárfolyam szerint, melylyel a lejáratot megelőző napon a legközelebbi piaezra szóló látra szóló váltók jegyeztetnek. (V. ö. ném. vrszb. 37. cz., magy. V. T. 37. §.) 30. czikk. A váltóbirtokos részfizetést még akkor sem utasíthat vissza, ha az elfogadás az egész váltóösszegre történt. (V. ö. ném. vrsz. 38. cz., magy. V. T. 38. §.) 31. czikk. A váltóbirtokos nem kényszeríthető arra, hogy a fizetést a lejárat előtt fogadja el. A ki váltót lejárat előtt kifizet, a fizetés érvényességeért felelős. 32. czikk. A ki váltót lejáratkor és ellenmondás nélkül kifizet, érvényesen felszabaditottnak vélelmeztetik. 1 A javallat tehát, ellentétben a magyar V. T. 66. § ával, ismer váltón kivüli váltókezességet is, mint az különben a franczk váltójog (Code de comm. 142. cz.) és a belga V. T. szerint is áll. - A német váltójog tudvalevőleg az egyszerű aláirást nem vonja a kezesség fogalma alá s nálunk is a kezesség csak kifejezett lehet (V. ö. V. T. 66. §.), mi mellett azonban a helyes nézet szerint az egyszerű aláírás is kötelez, jóllehet a V. T. arról nem szól A franczia váltójog ellenben, az u. n. a-'at, mint kezesség alatt ugy a kifejezett kezességet, nvnt az egyszerű aláirást érti s a javaslat is ezen álláspontot foglalja el. 1 Német és magyar váltójog szerint a követő napon (ném. 92. cz., magy. 103. §). A javaslat ebben is a franczia jogot követi (C. comm. 134. cz ), mely a váltóbirtokosra nézve kétségkívül kedvezőbb. 2 Ebben eltérés ugy a német, mint a franczia váltójogtól, és pedig annyiban is, hogy a fizetés végetti bemutatási határidő nem azonos a lát után bizonyos időre szóló váltók elfogadás végetti bemutatási hatáiidejével. Az előjavaslat szerint az előbbi is 6 hónapban volt megállapítva, de ez a japáni képviselő felszólalására megváltoztattatott, a nélkül hogy a megfelelő módosítás a látra szóló váltó fizetés végetti bemutatására nézve is követeltetett volna.
