Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/25 / 1. szám
A váltójog nemzetközi egyenlősítése 41 lenítve az alapul fekvő viszonyoktól, mint az ellenkező esetben, még ha máskülönben a váltó teljesen elvont obligatiónak is tekintetik. S ebből a szempontból mindenesetre üdvósebb lett volna, ha a szóban forgó divergentia legalább magában a javaslatban nem talál kifejezést, hanem e helyett a fedezetből eredő viszonyoknak akár az egyik akár a másik rendszer értelmében való szabályozása egyszerűen a particularis magán, illetve csődtörvényhozáshoz utasittatik. Ezeket előrebocsátva, adjuk a congressus javaslatát megközelítő hűséggel s némi magyarázó jegyzetekkel kisérve azt : ELSŐ CZIM. — A VÁLTÓRÓL. Első fejezet. — A váltóképességről. 1. czikk. •—• Yáltóképességgel bír mindenki, a ki magát a magánvagy kereskedelmi jog szerint kötelezheti.;;: 2. czikk. •—• Külföldi, a ki saját hazája törvénye szerint váltóképtelen, de váltóképes azon ország törvénye szerint, melyben a váltót aláírja, nem hivatkozhatik váltóképtelenségére oly czélból, hogy magát kötelezettségei alól kivonja. (V. ö. német vrszb. 84. cz., magyar V. T. 95. §.) Második fejezet. — Az idegen váltóról. i- iJ. Az idegen váltó természetéről. 3. czikk. •—• Az idegen váltó egyszerű rendelvény (ordre pur ei simplc), melynek tartalmaznia kell. 1. a fizetendő összeg kitételét; 2. azon személy nevét, ki által a váltó kifizetendő ; 3. azon személy nevét, kinek részére a fizetés teljesitendő vagy annak kitételét, hogy a váltó rendeletre vagy bemutatóra (au porteur) szól ; 4. a kibocsátó aláírását.1 4. czikk. —• Azon személy nevének helye, kinek részére a fizetés teljesitendő, üresen hagyható. A kibocsátó saját rendeletére kiállított váltó nem teljes mindaddig, míg elfogadva vagy forgatva nem lett.2 A váltónak mint ilyennek megjelölése magában foglalja, hogy rendeletre van kibocsátva, ha csak az ellenkező kifejezve nincs. :;: A kereskedelmi jog szerinti képesség a kereskedést üző kiskorúakra és nőkre való tekintettel lett külön megemlítve, a kik a franczia s az ezt követő jogok szerint csak a kereskedelmi üzletre nézve bírnak cselekvési képességgel. 1 A javaslat tehát tetemesen reducálta a lényeges váltókellékeket, a mi azzal együtt, hogy a váltó bemutatóra is szólhat, a váltóforgalomra nézve nagy könynyebbséget jelent. Mellőztetett külön'isen a váltónak mint ilyennsk megjelölése, s a franczia jog helykülönbsége és értékzáradéka. Az egyéb kellékek csak mint természetes azaz oly kellékek vannak a 6. czikkben megemlítve, melyeknek hiánya a váltó érvénytelenségét nem vonja maga után. 2 A német és a magyar váltójog szerint, legalább az egyoldalú igéret elmélete értelmében, a saját r. sz. váltó elfogadás vagy forgatás nélkül is teljes. A különbség gyakorlati jelentőséggel a lopás vagy elvesztés esetén bir.
