Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/25 / 1. szám
1 2 Csemegi Károly ház ; ha pedig halál okoztatott — a bűnösség- objectiv béltartalma ezzel ismét nagyobbodván, a büntetés is nagyobbodik és öt évig terjedhető államfogházig emelkedik. De szükség sincs e különböző nemű és fajú büntetendő cselekmények után kutatnunk ; magának azon cselekménynek illetőleg cselekményeknek egyes fajai, a melyek a jelen kérdés tárgyát képezik, a legvilágosabban szólanak azon tan és rendszer mellett, mely a természeti s erkölcsi igazságban találja alapját, s mely valamennyi újkori B. T. K. — s bátran mondhatom, a mienk által is — egy eltörülhetlen elv magaslatára helyeztetett és keresztül vitetett. Vizsgáljuk csak a laksértést. Mig az egyszerűen csupán más lakhelyiségébe való jogtalan bemenetelből áll, büntetése három hóig terjedhető fogház és pénzbüntetés; ha azonban egyT többlet járul hozzá, ha a behatolásra erőszak alkalmaztatott: a cselekmény bűntett, és büntetése két évig terjedhető börtön ; de ha az erőszakosan behatolónál fegyver volt: ezen fegyver — a bűntett ezen plus-a — további egy évvel emeli, többé teszi a büntetést is. Mindenütt, az egész B. T. K.-ön keresztül, ezen arány, a cselekmény és bűnösség plus-ának vagy minus-ának megfelelő igazságos arány, ötlik szemünkbe ; mindenütt világosan felismerhetjük a törvényhozónak a tudomány és az élet irányzatát követő aggódó gondoskodását, melylyel a bűntett objectiv és a bűnös subjectiv bűnösségének plus-át a büntetés emelése, annak minus-át pedig a büntetés megfelelő leszállítása által fejezi ki és elismerésre, érvényre hozza. Mindenütt, minden büntetendő cselekmény meghatározásában, minden büntetési tétel megállapításában, a 20. $-ban, a 85., 89., 90., 92. §^-ban, a correctionalisatióban, a bűnhalmazatról rendelkező fejezetben, szóval kivétel nélkül az egész B. T. K.-ön végig, egyaránt azon kivétel nélküli általános szabály és rendszer tűnik elénk, melynek röviden kifejezett összefoglalatja ez: Minden büntetendő cselekmény az ismérvei összeségét képező speciális totalitásához arányos büntetéssel büntetendő, s ahhoz képest a mint e totalitás viszonyítva más cselekményhez, vagy ugyanazon cselekménynek másik fajához bünösségi béltartalmának törvényileg külön értékesíthető többletét mutatja : a büntetés is e többlettel arányos viszonyban emelkedik, mig a megfordított esetben azon arányban alászáll. Ez egy ép oly fundamentális mint triviális igazság. Ez a relatív theor iának, melyen ma minden B. T. K. épül, valódi és egyedüli értelme. Helyesen mondja Mer kel, Holtzendorff kézi könyvében : «In diesem Sinne erscheint die Strafgesetzgebung als eiae fortlaufende Aufstellung von S t ra f z u m e s s u n g s-G r ü n d e n. Auch dürften nicht leicht berücksichtigenswerthe Umstánde zu bezeichnen sein, welche sich nicht in unseren Kodificationen in allgemeiner oder spezijller Fassung, •direkt oder indirekt, ausdrücklich oder stillschweigend anerkannten Gssichspunkten unterordnen lasseu.»
