Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történetéhez. 1883-1884. 1. [r.]

SZEMLE' — KÖNYVÉSZET :95 nyelv e két kifejezés alatt ugyanazon egy fogalmat érti, s a törvénykezési gyakorlat sem tett eddig e két szó közt különbséget. Továbbá a házastársak egy harmadik irányában egyetemlegesen vállalt kötelezettsége, végelemzésében szintén az egymás irányában vállalt kötelezettséget foglalja magában, holotl ez e pontban nyíltan ki nem mondatik, de a melynek kimondása annál szükségesebb, mert a gyakorlat tanúsítja, hogy nagyon sürük azon esetek, midőn a teher nélkül álló vagyonnal biró nő első férjétől származott gyermekei jövőjének világos veszedelmére elég könnyelműen ily egyetemleges kötelezettségbe, a nélkül, hogy ennek horderejét felfogná, bevonatik, mit megakadályozni, vagy legalább megnehezíteni a törvényhozás magasztos feladatához tartoznék. A />) pont szövegezése szintén nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek. Sokszor megesik, hogy a férj a nőnek kedveskedésből értékesebb ajándékot ad ; de a kisiparosoknál meg az a gyakori eset, hogy az elhunyt iparos neje ugyanily iparoshoz megy nőül, s az első férjétől rámaradt készleteket ajándékba második férjének adja; s a bírói gyakorlat, daczára annak, hogy az illetők a tárgyakat tényleg átvették, az ajándékozó kötelezettségeinek fedezésére a tárgyakat, vagy azért, mert az ajándékozó nő lakásában találtattak, vagy mert köztudomás .szerint az ajándékozó nő örökségéhez tartoznak, lefoglaltatnak, s minthogy a megajándékozott az ajándékozás, illetve átvétel tényét bebizonyítani nem tudja, azok kielégítésére is fordíttatnak ; s ez esetben nem használt eddig a szóban levő § b) pontja értelmében kötött szerződés se, ez egyszerűen félretétetett, s a törvény intentiójával ellenkezőleg e tárgyak a megajándékozottól elvétettek. Mi e pont szabatosabb szerkesztésével elkerültethetnék. A c) pont jelen szövegezésében nehézségekre szintén szolgáltat okot. A hozomány ugyanis nagy ritkán áll leltározható tárgyakból, hanem rendszerint pénz vagy értékpapírokból, melyekre nézve a leltár talán már a jövő napon tárgytalanná válnék; a leltározható tárgyak pedig majdnem mindig a kelengyét képezik, melynek a hozományétól nagyon is különböző) jogi természete van. A tervezett c) pont szerint tehát nagyon kérdéses, vájjon a bíróságok által elismertetik-e az ily készpénzről kiállított hozományátvételt elismerő nyilatkozat, mely természeténél fogva a leltározást kizárja ? E javaslat világos szavai szerint nem fogadhatná .el, mi a hozományt átadónak elvitázhatlan sérelmével járna. — De az e pont ilyképen való szerkesztésével nincs elhárítva az se, hogy ily elismerésekkel mások kárára visszaélések történjenek. Mert e szerint , a hozomány átvételének elismerése, bármikor adatik is ki, joghatálylyal bir ; ha tehát egy harmadik jogának kijátszásba czéloztatik, nem szükséges egyéb, mint ily elismerés kiállítása, hogy ennek alapján ,a nő színlett jogát férje egyéb hitelezői ellenében érvényesítse. (Vége a legközelebbi füzetben.) Uj könyvek. Beküldettek szerkesztőségünkhöz : Dr. Katona Mór, A pénztartozásokról jogi és közgazdasági alapon. A M. T. Akadémia által a Sztrokay-féle ioo aranynyal jutalmazott pályamunka. Győr, Gross Gusztáv, 1885. Dr. Jancsó György, A magyar kereskedelmi törvény. A budapesti kir. Ítélőtábla elvi jelentőségű határozataival. Budapest, Franklin, 1885. Ára 1 frt. Döntvénytár, Kiadja a »Jogtudományi Közlöny« szerkesztősége. Üj folyam IX. kötet (XXXVII. folyam.J Budapest, Franklin, 1884. Ára 2 frt.