Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)
1885/23 / 1. szám - Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történetéhez. 1883-1884. 1. [r.]
SZEMLE 91 reformokra vonatkozó nézeteit illeti, azokat már tiz év előtt kifejtette e folyóiratban. Nincs okunk feltenni, hogy megváltozott volna abbeli véleménye, miszerint a szóbeliség kérdését semmi rendszabály nem fogja leszorítani a térről és hogy »a jogállam feltételeinek szintúgy, mint a bíróságok iránti bizalomnak érdekében áll a szóbeliség megvalósitása«. Szabó Miklós helyét M i h a j 1 o v i c s Miklós eddigi curiai alelnök foglalta el. Az új elnök veteránja jogéletünknek. Az administratióban kitűnően jártas ; annak idején hires főispán volt. Vegyük hozzá, hogy Mihajlovics a birói kar egyik legtanultabb jogásza, kinek olvasmánya a civilistica legrészletesebb termékeire is kiterjed s ki mindig tudományos színvonalon tartotta a judicaturát, s mindenki be fogja látni, hogy a tábla vezetése oly kézbe került, a milyennél jobbat nem is kívánhatunk. A német birodalom magánjogi törvénykönyve. 'Windscheid, a lipcsei hires romanista, ki több éven át maga is tagja volt a német birodalmi magánjogi codex szerkesztésére kiküldött bizottságnak s mint ilyen ugy a létező erőket, mint a munkálatok eddigi elöháladását alaposan ismerheti, egy minapában Eck berlini jogtanárhoz, hajdani tanítványához intézett levelében, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a nevezett törvénykönyv az 1900. év előtt aligha fog életbe léphetni. — Ennek a szerkesztési rendszernek gyenge utánzása azon eljárás, melyet Pauler ur Magyarországon inaugurált. A németek situatiója csak abban különbözik a miénktől, hogy náluk az országok többségében vannak particularis törvénykönyvek, ínég pedig nagyrészt jók és a tudomány magaslatán állók; Németország egy másik jelentékeny részében a code civil van hatályban ; s a hol éppenséggel nincs rendszeres törvény, ott a részleges legislatio és főkép a virágzó elmélet tűrhetővé teszi az állapotot. Uk tehát várhatnak s nagyon természetes, hogy nem is gondolnak oly monstrnosus dologra, a milyent a magyar trónbeszédben mint reformot hirdetnek : az egyes codexrészek külön való életbe léptetésére. Ilyennel ísak magyar közvéleményt merik hitegetni ; egy német miniszternek az ilyen ábránd jogászi hírnevébe — és tárczájába kerülne. (b. m.) Uj franczia törvény az ingatlanokra vezetett végrehajtások költségeinek apasztása tárgyában. A franczia igazságügyminiszter nem rég megjelent és a francziahoni polgári törvénykezés menetét tárgyazó jelentésében egyebek közt egy Francziaországban már évek óta panasz tárgyát képezi viszássággal is foglalkozik : az ingatlanokra vezetett végrehajtások csekély anyagi eredménvéhez képest magas költségeivel. Érdekesen állította egymással szembe az eredményeket és költségeket, kitüntetvén ekkép, mily nagy az érintett aránytalanság csekélyebb értékű és kivált mezőgazdasági ingatlanoknál. A franczia törvényhozás az óta foglalkozott ezen tárgygyal és munkálkodásának gyümölcse egy a »Journal officieb'-ben legújabban megjelent törvény, mely hivatva van legalább részben megszüntetni ama viszásságot. A törvény azon ingatlanokra vonatkozik, melyeknél az elért vételár kamatok nélkül 2000 franknyi összeget nem halad meg. A szóban levő ingatlanok tekintetében ugy az állami illetékeknek mint az árverésnél közreműködő tisztviselők (jegyzők, huissiers) díjának tetemes leszállítását rendeli e törvény, még pedig ha a vételár 1000 frankon alul marad, a hivatalnokok díjai rendes összegüknek csak egy negyedét teendik. Nagy horderejű a törvénynek azon további rendelkezése, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság határozata folytán az ingatlanok árverésére vonatkozólag a perrendtartásban (699. cz.) előirt különféle körülményes hirdetések tete-