Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)
1885/23 / 1. szám - Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történetéhez. 1883-1884. 1. [r.]
ss KÜLFÖLDI JOGÉLET FRANCZIAORSZÁG. Hélie. t M. november hóban elhalálozott a franczia büntetöjogtudomány nesztora Hélie Faustin, az Institut tagja. Született 1799. máj. 31-én Nantes-ban, hol a lyceumban vette első oktatását. Jogi tanulmányait Rennes-ben végezte, különösen Toullier előadásait hallgatván s magáévá tevén tudományos módszerét. 1823-ban szülővárosában ügyvéd lett, de később tanulmányai kibővítése és a tudori fok elnyerése végett Parisba ment. 1827-ben az igazságügyminiszteriumba lépett s tiz évvel később, miután már több jeles büntetőjogi dolgozatot" tett közzé, a bűnügyi osztályban chef de bureau-nak neveztetett ki, mig Crémieux közvetlenül az 1848-iki forradalom után ezen osztály vezetőjévé léptette elő. 1849-ben semmitőszéki tanácsos, 1872-ben tanácselnök lett a ^ büntető osztályban s visszavonulván, a semmitőszék tiszteletbeli elnökévé neveztetett ki, 1874-ben pedig az államtanács alelnökévé. 1829-ben részt vett a Journal du droit criminel alapításában, mely folyóiratnak utóbb Chauveau-val szerkesztője lett. Munkái: Théorie du Code pénal (1834—1843., 4- kiadás I863) 6 kötet (Chauveau-val együtt); Traité de l'instruction criminelle (1845—1860, 2. kiadás 1866/7) 9 kötet; kiadta Mangin-nak De l'instruction écrite czímü munkáját (1847.) és Rossinak Traité du droit pénal nevű művét; lefordította, bevezetéssel és jegyzetekkel kisérte Beccaria büntetőjogi értekezését (1870.) OLASZORSZÁG. Törvényjavaslat a kényszerű munkaszünetelésről. Az olasz kormány a törvényhozás elé e tárgyban javaslatot terjesztett, melynek lényeges tartalma a következő. Hat naptól harmincz napig terjedhető fogsággal büntettetik, a mennyiben a cselekmény • súlyosabb beszámítás alá nem esik, a ki személy vagy vagyon ellen • eröszákot vagy fenyegetést használ, vagy mást tudatosan tévedésbe ejt oly módon, hogy jóhiszemét meglepi vagy megcsalja a végből, hogy a munka megszüntetésére stb. kényszerítse vagy reábirja. Hasonlókép bűnhődik, a ki a fentebbi módon erőszakot vagy fenyegetést használ oly czélból, hogy az iparos városi vagy mezei munkásokat vidékükön kívüli munkára ne keressen vagy fogadjon, hogy vállalkozók idegen munkásokatne alkalmazzanak, hogy iparosok tanonczokatne fogadjanak fel vagy bárki a tanításra vagy tanulásra ne vállalkozzék. E bűncselekmények hivatalból üldözendők. Actio popularisAz olasz képviselőház közelebb L u c c h i n i Eduárd képviselőnek egy érdekes kísérletével fog foglalkozni, melynek czélja az actio popularis intézményét, bár egyelőre korlátolt téren, érvényesíteni. Már négy év óta napirenden van a dolog, a mióta ugyanis a ház bizottsága, a közjótékonysági intézetekről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál magáévá tette a nevezett képviselőnek kitűnően indokolt következő propositióit: Fentartatván a birói és közigazgatási hatalmak illetékességéről -szóló eddigi törvények, mindazon személyek, kik polgári jogaik élvezetében levén, az érdekelt községekben laknak vagy azokban egyenes adózás utján adófizetők, jogositvák birói keresettel fellépni a következő g élőkből:
