Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történetéhez. 1883-1884. 1. [r.]

04 DR. BECK HUGÓ A törvény ezen világos és határozott intézkedéseit másként interpretálni nem lehet. A törvénynek imént fejtegetett rendelkezése nyomán kétség nem lehet az iránt, hogy a biztosító intézet a biztosítás folytatása és igy a biztosítás esetleges meghosszabbításának illetve folytatásának küls > kifejezését tartalmazó díj kötelezvény után más illetéket fizetni nem tartozik, mint a mily illeték a többször érintett másfél száztóli illetékkel fizettetett. Hogy pedig a biztosítási díjkötelezvény nem egyéb mint a biztosítás esetleges meghosszabbításának illetve folytatásának külső nyilvánulása, az magának a biztosítási díj kötelezvénynek természetéből és rendeltetéséből ép úgy mint a biztosítási ügyletre való kihatásából szükségszerűség következik. (L. M. Igazságügy XXI. k. 177—179. 1. czikkemet a tüzbiztositási díjkötelezvényről.) Több évre kötött biztositásnál ugyanis a biztosítás meghosszabbítása akkor áll elő, ha az esedékes díj kötelezvény beváltatik és igy a biztosítás meghosszabbításának hatálya és ezzel a biztosítás folytatása a dCik'ótelezvény beváltásának időpontjától veszi kezdetét. Ebből pedig természetszerűleg következik, hogy több évre kötött biztositásnál a biztosítás folytatásától a törvényben (i883:\TU. t.-cz. 3. §-a) előirt i72%r nyi illeték készpénzben és akkor fizetendő, midőn a díjkötelezvény tényleg és valósággal beváltatott, mert a biztosítás folytatása akkor veszi kezdetét és igy a biztosítás meghosszabbításáról csak ekkor lehet szó. Mindezeknek pedig ismét szükségszerű folyománya, hogy miután a lejárt és beváltott díjkötelezvényektől, mint a biztosítás meghosszabbításának illetve folytatásának külső kifejezését képviselő okmányoktól, a iV2°/o-nyi illeték megfizettetik, azok után egyéb és külön illeték vagy bélyeg nem követelhető. A díjkötelezvényeknek külön megbélyegzését csak akkor lehetne kívánni, ha a díjkötelezvény egyenlő volna a váltóval, vagyis ha a díjkötelezvény kiállítása fizetési teljesítményt képviselne; külön mngbélyegzendő volna pedig ez esetben azért, mert az 1883 : VIII. t.-cz. 10. §-ának második kikezdése értelmében a fizetések fejében kiállított váltóktól a szabályszerű bélyegilleték külön rovandó le. A váltó után lerovandó bélyegilleték azonban nem követelhető díjkötelezvény után, mert a törvény idézett rendelkezése kivételes intézkedést statuál, kivételes intézkedések pedig mindig és mindenütt megszoritólag és nem kiterjesztőleg magyarázandók; és igy a váltóra szabott bélyegilletékre vonatkozó törvény exceptionalis intézkedése egyedül és kizárólag csak a váltóra alkalmazható és nem terjeszthető egyszersmind ki a nem váltóra, a díjkötelezvényre. De nem követelhető a váltó utár> lerovandó külön bélyegilleték azért sem, mert ugyancsak az imént hivatok 10. §. értelmében okiratok, melyek biztosító intézetekkel kötött szerződéseket tartalmaznak (a váltó