Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történetéhez. 1883-1884. 1. [r.]

ADALÉKOK AZ EURÓPAI ÁLL. BÖRTÖNÜGYÉNEK LEGÚJABB TÖRTÉNETÉHEZ 6l nyairól a hivatalos értesítések a következő hiányos adatokat tartalmazzák : A foglyok száma 1882-ben csak 72 volt. Ezek közül 51-en feltételes szabadon bocsátásban részesültek; ros/. magaviselet miatt 3 a mountjoy-i magánzárkákban helyeztetett vissza. I megmegszökött és ellogatása után magánzárkába helyeztetett vissza; a munkára való tekintetből ugyan oda tétetett 1 ember. A magaviseletet és szorgalmat dicsérik. Megelégedéssel jelentetik, hogy az elbocsátottak majdnem 2/3_a új keresetágat választott, mi által a rosz helyekről és erkölcstelen társaságról lemondtak, e tekintetben Mr. Doody, az elbocsátott foglyok ügynöke, tőle telhetőleg mindent elkövetett, hogy részükre alkalmazást és állandó foglalkozást szerezzen. Említésre méltó még, hogy 1883-ban befejeztetett a maryborough-i fogháznak átépítése, mely intézet jövőre oly egyének felvételére fog szolgálni, kik lelki vagy testi gyengeségüknél fogva az egyéb fegyházakban uralkodó szigornak alá nem vethetők. III. Dánia. Meglehetősen szomorúk a legújabb hirek Dániából. Az irodalom és törvényhozás 1883-ban a bűntető ügy terén semmi haladást sem mutatnak. A zárt helyen való kivégzésről szóló törvényjavaslatot a parlament elvetette. A börtönvezetés több izben kudarczot vallott. A horsens-i büntető intézetben felderített súlyos visszaélések és helytelenségek elkeserítették a közvéleményt s igy várhatni, hogy egyesek hibái és vétkei a rendszer rovására fognak íratni. A tudomány egyedüli mécse, mely ott egy jobb jövő reményeképen és a börtönügy haladásáráért fénylik, a Dr. Stuckenberg szerkesztette és 1878 óta fennálló »Nordisk Tiddskrift for faengelsvaesen« czímű folyóirat. Remélhető, hogy már legközelebb a börtönügy igazgatásának alapos reformjáról fogunk hírt venni. IV. Németalföld. Az 1884. évi márczius 5-én szentesitett új büntetőtörvénykönyv, mint tudva van, csak akkor fog hatályba lépni, ha az abban. tos volna ezen intézetek igazgatásában a nagyobb takarékosság a lusk-inak esetleges feloszlatását mégis egyenesen bajnak tekintené. Sir W. Crofton ki ezután felszólalt, emlité, mi módon léptette ö annak idején életbe e lusk-i intézetet ; hosszasan ismerteté azon eredményeket, melyek Luskban és másutt is elérettek és végül czáfolta, hogy oly nagy kiadások volnának szükségesek a minők a jelenlegiek. Mr. Tallack a lusk-i közvetítő intézetnek Connemaraba való áthelyezését ajánlotta. Spencer Károly a küldöttségnek adott válaszában kiemelte, hogy a kormány az ügyet egész figyelmében részesiti és hogy őt személyesen az ügy a legnagyobb mértékben érdekli. Büszkességgel vallja magát a ( rofton által oly eredményesen képviselt ir rendszer tanitványának és követőjének. A kormány a jelentéseket és javaslatokat szorgosan megfogja vizsgálni és bizonyára semmit sem fog elhamarkodni. A segélyző egyletek felvirágoztatása a kormány különös gondját fogja képezni. Lusk-ot illetőleg kénytelen a kormány az aránytalanul nagy kiadásokat tekintetbe venni ; de el lehet tőle, mint Sir Croftons tanítványától várni, hogy e nehézség oly megoldást fog nyerni, a mely lehetővé teszi, hogy az ir rendszer, mely Anglia és általán a civilisált világ példányképe, lényegében továbbra is fentartatik.