Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám

DR. RADDA IGNÁCZ : A KÁRTÉRÍTÉS TANÁNAK ALAPVONALAI 401 akkor tűnik ki, ha dologkárositás miatti érdekmegtérités esetében azon kérdést vetjük fel, hogy a megtérítendő dologérték meddig terjed s az azon túli vagyonérdek hol kezdődik? Ezen kérdés felvetése által kétségtelenné válik, hogy az érdekmegtéritésnek objectiv szempontok szerint meghatározódó alkatrészei vagyis a dologérték csak egy lehet, s hogy az, a mi azon túl az érdekmegtéritésben foglaltatik, nem dologérték és pedig sem nem rendes sem nem rendkívüli dologérték, hanem a kárositottnak a dologhoz fűződő, ennek rendes eladási árán túl terjedő vagyoni érdeke. Azon esetek tehát, melyekben ezen hibás terminológia szerint a rendkívüli dologérték térítendő meg, csak az érdekmegtérités közönségesesetei. A dologértéknek rendesre és rendkívülire osztályozása csak zavarokra és félreértésekre vezet, minden esetre pedig felesleges, sem a jogforrásokban sem a dolog természetében nem gyökeredző fogalomfelállítást és terminológiát visz a jogászi nyelvezetbe. Mindazonáltal törvényjavaslataink is — követve több újabb magánjogi codificatiót41 — szintén rendes és rendkívüli dologértéket különböztetnek meg. így a Győry Elek szerkesztette általános résznek tervezete 96. §-ában42a dolog értékéről szólva, ezen két különböző fogalmat kifejezetten elfogadja. Hasonlóképen az Apáthy István szerkesztette kötelmi jog általános része törvénytervezetének 194 §-a a dologkárositások eseteiben a dolog rendes és rendkívüli értékének megtérítését rendeli. 43 Kifejtett álláspontunknál fogva, mi az általános rész tervezetének idézett 96. §-ában a rendkívüli értékre vonatkozó mondatot egészen kihagyandónak tartjuk. A kötelmi jog általános részének tervezete idézett 194. §-ában pedig különösen megrovandónak tartjuk még azt is, hogy ezen szakasz mindkét dologértéknek, t. i. a rendes és rendkívüli értéknek, együttes megtérítéséről szól. Ezen szakasz első mondatát tehát helyesen akként tartjuk szövegezendőnek: »A vagyoni veszteség megállapításánál a dolognak azon értéke veendő alapul, melylyel az a károsítás idejekor birt.« 41 Ld : A kötelmi jog tervezetének általános része indokolásában 187. lapon a 196. §-hoz idézett német törvények, különösen a szász polg. törvkönyv 78., 685., 686. §-ait. 4:1 »A dolog értéke pénzben határozandó meg és pedig rendszerint azoknak közforgalmi árúihoz képest (rendes érték). — Azon érték, melylyel valamely dolog bizonyos személyre nézve, sajátszerű viszonynál vagy valamely dologhoz való vonatkozásnál fogva bir (rendkívüli érték) csak a törvényben különösen meghatározott esetekben számitható. Azon érték, melylyel valamely dolog a jogosultra nézve csupán különös ragaszkodás vagy előszeretetnél fogva bir, nem jön tekintette«. 43 »A vagyoni veszteség megállapításánál a dolognak azon rendes és rendkívüli értéke veendő alapul, melylyel az a károsítás idejekor birt. A kárositottnak puszta előszeretete, melylyel a dolog iránt viseltetik, figyelembe nem jöhet*.