Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám

A KÁRTÉRÍTÉS TANÁNAK ALAPVONALAI 399 Nem szenved azonban kétséget, hogy a római jogász az idézett szavakban az érdek terjedelmét távolról sem akarta a dologértékre szorítani; hiszen ezen idézet végszavaiban az épen ellenkező elv állíttatik fel. Az egész idézetből az tűnik ki, hogy a jogász (Paulus) abban azon negatív igazságot akarta minél szembetűnőbben feltüntetni, hogy az érdekmegtéritésben a kedvtelési érdek (Affections-Interesse) tekintetbe nem jöhet.38 Azonban más tekintetben is figyelemre méltónak tartjuk a fenti törvényhelyben Pedius mondását. Ezen idézetből ugyanis az látszik kitűnni, hogy a római jogban a dologértéknek két különböző faját ismerték, a pretium commune és pretium singulare-t, a közönséges vagy rendes és a rendkívüli dologértéket. Ezt a nézetet követi az elmélet túlnyomóan még ma is. Hogy ezen nézetet Pediusnak az idézett törvényhelyben foglalt szavai nem támogatják, ez az egész törvényhelynek ép adott értelmezéséből következik. De a közönséges vagy rendes és rendkívüli dologérték megkülönböztetésének támogatására bizonyos jogesetekre szoktak hivatkozni, melyek a római jogforrásokban határozottan eldöntettek. Először hivatkozás történik azon esetre, midőn valamely dologgal, melynek megsemmitéseért valaki a tulajdonosnak kártérítéssel tartozik, a tulajdonos másnak kötbér terhe alatt adósa volt39. Ez esetben ugyanis a fenti nézet szerint a károsító nemcsak a dolognak közönséges értékét tartozik megtéríteni, hanem azon rendkívüli értéket is, mely a dolog körüli kötbér-kötelezettségből a tulajdonosra nézve előáll. Ámde a források ez esetre vonatkozólag semmi elfogadható támpontot nem nyújtanak a rendkívüli dologérték fogalmának felállításához. Fogalmilag is nagyon mesterkélt felfogás az, mely a tulajdonosnak a kötbérkötelezettségből származó érdekét — mely a dolognak rendes értékét természetesen meghaladja — a rendkívüli dologérték terminológiájával akarja kifejezni. A római források (különösen a 1. 67. § i. D. de furtis [47, 2]) csak annyit mondanak, hogy a kötbér az érdekmegtéritésben a dologértékkel együtt belefoglaltatik a becslésbe (aestimabitur). A rendes és rendkívüli dologérték megkülönböztetése mellett felhozott második eset a 1. 22. § 1. D. ad leg. Aqu.-ban eldöntött eset, mely a négyes fogathoz tartozó egyik lónak megöléseért járó kártérítést tárgyazza.40 38 L. Mommsen i. m. 215. 1" 39 Proinde si servum occidisti, quem sub poena tradendum promisi, utilitas venit in hoc judicium. 1. 67. § 1. D. de fúrt, 47, 2. 40 L. 22. § I. D. ad leg Aquil (9, 2) Paulus: Item causae corpori cohaerentes aestimantur si quis ex comoedis, aut symphoniacis, aut gemellis, aut quadriga