Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám

392 DK. RADDA IGNÁCZ és gyakorlat11 azonban, a code civil 1382. art.-ban12 a kártérítési, kötelezettség tekintetében kifejezett általános szabály alapján, nem. korlátolja a kártérítést a szorosan vagyoni hátrányok megtérítésére. Ugyanezen álláspontot foglalja el a zürichi polg. törvénykönyv is, a mennyiben testi sértések esetében, eltekintve a fájdalomdíjtól, a testi eltorzitásokért is birói belátás szerint helyt ad a kártérítésnek. 13 A szász polgári törvénykönyv a testi sértésekből származó csonkitások és eltorzitásokért14 szintén elismeri a birói belátás szerinti kártérítést nemkülönben a személyes szabadság 15 megsértéseérti kártérítést; miből következik, hogy ezen törvényköny nem csak a vagyonbeli, hanem más hátrányokat, különösen pedig a testi épségben és személyes szabadságban szenvedett hátrányokat is, a kár fogalma alá veszi. Az újabbkori magánjogi törvényalkotások ezen álláspontját, szemben a római joggal, a közönséges német vagy pandekta-jog közvetítette,lff mely a kár és kártérítés fogalmát — bár látszólag kis terjedelemben, — a testi épségben szenvedett hátrányok tekintetében 17 kiterjesztette: a fájdalomdíjban. 18 11 L. Sourdat. i. m. I. köt. 25. sk. közölt jogesetet s az annak eldöntésére felhozott felsőbb bírósági döntvényeket. Az esetet érdekessége miatt közöljük v Egy munkaképtelen, családjának csak anyagi terhére eső apának megöletése miatt, hátramaradt fia mint partié civile kártérítési követelésével csatlakozik a büntető eljáráshoz. A fiu anyagi kárt ugyan nem igazolhat; az esetben kelt Ítélet azonban mégis megállapítja kártérítési követelését, többi között következő indokolással : »L'application de la peine suffit á la vindicte publique, mais la personne blessée dans ses affections, dans sa reputation, a le droit d'exiger une compensation particuliére á sa souffrance ;onlaluidonne en argent faute de pouvoir fairé mieux.« Sourdat i. m. 26. 1. 12 Cod civ. 1382. art: Tout fait quelquonque de l'homme qui cause á autrui un dommage, obiige celui par la faute duquel il est arrivé á le reparer. 13 Privatrecht. Gsb. für den Kanton Zürich 1845. § : In den Falién der Körperverletzung ist der Verletzte berechtigt Ersatz der Heilungskosten, Entschadigung für die Nachtheile der in Folge derselben bereits eingetretenen und der fortwirkenden ganzlichen oder theilweisen Unfáhigkeit zur Arbeit, ein den Umstanden angemessenes Schmerzengeld und überdem, soweit das Fortkommen des Gescha.digten erschwert ist, eine durch freies Er messen zu bestimmende Entschadigung für die verursachte Verstümmelung oder Enstellung zu verlangen. 14 Szász polg. törvkv. 1490. §: Hat die Körperverletzung eine Verunstaltung oder Verstümmelung zur Folge, soist auch deshalb Schadenersatz n a c h richterlichem Érmessé n zu leisten. i6 Szász polg. törvkv. 1497- § : Hat Jemand einem Anderen die persönliche Freiheit widerrechtlich entzogen, oder durch falsche Angaben derén Entziehung veranlasst, so ist er verpflichtet dem Beschadigten die Freiheit wieder zu verschaffen, den entgangenen Verdienst und allén sonst verursachten Schaden nach richterlichem Ermessen zu ersetzen, auch überdies fürjeden Tag einer Gefange n-. haltung den Betrag von 1 Thaler 10 Neugroschen zu bez a h 1 e n. 16 L. Windscheid. Pand. 257. § 3. 455 § 29., 30., 31. jj. 17 A fájdalomdíjra irányuló igény, mint a kártérítési követelésnek lehető része, el van ismerve az osztr. ált. polg. törvkönyvben is (1325. §) s igy nem áll Sághy i. m. 255. 1. foglalt azon érvelése, hogy az 1392. §-ban adott tág fogalommeghatározásnak folyományai a törvényben nem volnának feltalálhatók. 18 Hogy a fájdalomdíj a kártérítésnek egy neme, nem pedig büntetés, ezt