Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)
1885/23 / 1. szám - Észrevételek a büntető eljárási tervezetre. 1. [r.]
24 DR. BALLAGI BÉLA Közönséges büntettek és közönséges bűntettesek szóba sem kerülnek a menedékjog régibb történetében. A közlekedési eszközök óriási hálózatának kiterjedése a müveit világrészeken, a könnyűség, melylyel valamely országot oda lehet hagyni, a kereskedelemnek a hitel és papírpénz használata folytán rendkívül szaporává és bonyolulttá lett viszonyai : mind e körülmények, melyek a tulajdon ellen irányuló büntettek bizonyos nemét fölötte gyakorivá és a szökés lehetőségét könnyűvé tették, csak századunkban állottak elő. Csak ezóta vált szükséggé az egyes államok igazságszolgáltatási érdekeit a nemzetközi kölcsönös lekötelezés erőssége alá helyezni. Nem lehet vak véletlennek tekinteni, hogy az extradition szónak sem a diplomatia nyelvében sem az államszerződések franczia szövege közt nem akadhatni nyomára a mult század végéig. Azelőtt a kiszolgáltatásnak csupán szórványos eseteivel találkozunk ; ezóta vezérelve lön a menedékjogi kérdések megoldásának. II. Nemzetközi jogi iskolák. A következő sorokban igyekezni fogunk összekötni a nemzetközi jognak általános elveit a minket foglalkoztató különös kérdéssel; kimutatni az összefüggést, mely a nemzetközi jog természetére nézve kifejlődött elméletek eltérései és a menedékjog kérdésének különböző megoldása és megalapítása közt fenforog. Köteles-e az állam a területére menekült és más állam által bűntett elkövetésével vádolt egyént saját bíróságai által megbüntetni vagy megbüntetés végett kiadni; kiterjed-e, más szóval, az állam büntetőhatalma a saját határain túl véghez vitt bűntettekre ; s ha igen, minő kötelezettség az, mely az államnak ezt megparancsolja? E kérdés mutatja az összefüggést a nemzetközi jog alapelvei és a menedékjog tana közt; mert a különböző nemzetközi jogi elméletektől eltérő választ nyerünk rá. A nemzetközi jog tudományának u. i. sem kiinduló pontja, sem fölállított tételei, sem rendszere egy értelemmel megállapítva nincsenek és tudományos mivelői régtől fogva ellenséges táborokra szakadnak szét. Az íróknak egyik csoportja a nemzetközi jogot a világjogrendre alapítja, míg a másik, és mondhatni, ma már győztes iskola az államok souverainitásából indul ki. E véleménykülönbséget a nemzetközi jogviszonyok sajátságos természetére lehet mint eredő okra visszavezetni. A nemzetközi jogtétel az államnak cselekvésére és eljárására irányadó szabály más állammal szemben. Minthogy azonban az állam felett álló hatalom nincsen, az államnak magának kell eljárása szabályait megalkotnia. E szerint a nemzetközi jognak forrása az egyes államok akaratában van. Világos, hogy az állam fölötte áll a maga alkotta szabálynak s nincsen birói hatalom, mely a magánjog terén látható kényszerrel biztosítaná a nemzetközi jog érvényesülését. A nemzetközi jog ma