Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - Adalék a végszükség jogához

A kísérlet és az elmaradt bűntett az olasz javaslatban. Dr. HEIL FAUSZTIN budapesti kir. alügyésztó'l. A classicus jogtudomány legtisztább residuuma az, mi a javaslatnak e nehéz büntetőjogi problémát tárgyazó négy szakaszában foglaltatik. Nem is csoda. Az olasz jogtudománynak a kísérlet tana egyik kiválóan fényes pontját képezi. Az első szakasz a kísérlet, a második az elmaradt bűntett, vagy a német tudományban elfogadott, kevésbbé helyes terminus technicus szerint a »befejezett kísérlete fogalmát és büntetését, a harmadik az önkénytes elállás büntetőjogi következményeit határozza meg, a negyedik végül az in dubio mitius általános büntetőjogi elvének ad kifejezést. »A hol a büntetőjog a tudomány méltóságára emeltetett s a jbüntető-tudomány nemes mivelőkre talált, ott — igy szól a miniszteri elentés — a kísérlet valódi fogalma kétség tárgyát többé nem képezi; s az eltérések, melyekkel a törvényhozási munkálatokban, a törvényekben és az Íróknál még mindig találkozunk, nem annyira elvi külömbségekbőb mint inkább a formulázás nehézségeiből erednek.« S az olasz javaslat e fejezetének tárgyalása csakugyan bizonyságot tesz arról, hogy a tudomány és a gyakorlati jurisprudentia a tárgyalásban részt vett nagyszámú koryphaeusai között elvi eltérés nem volt. Ez több oldalról ismételten constatáltatott s hangsúlyoztatott. Csak a formulázás szült nehézséget, adott okot eltérő inditványokra. Lényegben valamennyien egyetértettek. De mindegyiköknek kifogása volt a másik által ajánlott formula ellen. Egy formula sem találtatott egyhangúan eléggé határozottnak, eléggé kimerítőnek ; olyannak, mely minden kételynek útját vágná, minden aggálynak elejét venné, mely, •— s ebben culmináltak a kételyek s aggályok — a priori s absolute lehetetlenné tenné azt, hogy büntetendő kísérlet állapíttassák meg ott is, a hol annak csak egyik eleme, a morális elem, forog fenn, ellenben a másik lényeges constitutiv elem, a materialis elem, egészében s teljesen nincs meg. S ezen körülmény a kisérlet körüli tárgyalásoknak sajátszerű érdeket kölcsönöz. A nagy munkában közreműködni hivatott összes tényezők közös meggyőződését fejezte ki jMancini, midőn jelentésében a kísérletnek