Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó [tárgyaló?] részére

TÖRVÉNYK. TERVEZETÉNEK A KÖTELMI JOGOT TÁRGYAZÓ RÉSZÉRE 129 ügyvivőt felelősségre vonhatja, jogos érdekeiben, mint néhány példával kimutatandom, nem ritkán súlyos sérelmet szenvedne, ha a törvénykönyvbe nem veszünk fel egyidejűleg oly értelmű szabványt is hogy a megbízási viszonyból származó minden igényét a történt helyettesítés daczára a megbízott ellen érvényesítheti. Lássunk két egészen közönséges esetet. A szomszéd városban lakó A. levélben igen előnyös eladási ajánlatot tesz nekem; minthogy az ügy bővebb megbeszélést igényel és igy levélben el nem intézhető, megbízom B-t, hogy tulajdon fogatomon, melyet e czélból rendelkezésére bocsátok, utazzék haladéktalanul A-hoz és ha ez az általam kijelölt feltételek elfogadására kész, kösse meg nevemben az ügyletet; egyidejűleg irok A-nak, hogy a vétel megkötése végett, holnap az előtte is ismeretes B. fog képviseletemben nála megjelenni. B. azonban tudtom, beleegyezésem nélkül C-t küldi maga helyett, fogatomat is ennek engedve át. A. vonakodik C-vel alkudozásokba bocsátkozni, és miután B.-t egész nap hiába várta volt, megköti a vételt az én utasításomban kijelölt feltételek mellett D.-vel. C-nek vigyázatlansága folytán kocsim eltörik, lovam megsérül, ezen káromért a § értelmében felelős B.; ámde aránytalanul nagyobb veszteséget szenvedek a vételnek a jogosulatlan helyettesítés által előidézett meghiúsulása folytán. Ezen veszteségem pótlását nem követelhetem C.-től, mert nem ő rajta mult, hogy az ügylet nem létesíthetett, megbízottamnak felelőssége meg az 588. § értelmében erre nem terjed ki. Vagy: átadok rendes ügynökömnek 100darab hízott ökört, hogy a legközelebbi marhavásáron eladja, ez azonban tulajdonomat és a megbízás teljesítését hírem nélkül egy másikra bízza, ez utóbbi igen előnyösen túlad jószágomon és a vételárt azonnal felveszi, mielőtt azonban hazaérne és a beszedett összeget saját megbízójának átszolgáltathatná, csőd alá kerül. Az ő cselekményei nem okoztak nekem kárt, de nagy volna károm, ha az ökröknek értékét most nem követelhetném megbízottamtól. 597. §. Ha (I) a megbízás teljesítése vagy (II) az ügylet befejezése a megbízott vétkessége nélkül lehetetlenné válik, a megbízó a munkadíj aránylagos részét köteles megtériteni«. Miután II. azon esetet jelzi, midőn a megbízás legalább részben teljesítve van, I. észszerűen csak azon esetre vonatkoztatható, ha a megbízott még egyáltalán nem járhatott el a megbízás teljesítésében. A bíró mindamellett ez esetben is tartozik neki a munkadíjnak egy részét és pedig közelebbi útmutatás hiányában (»arányMagyar Igazságügy 1885. XXHI. 2. 9