Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám - A közjegyzői törvényjavaslathoz

76 S2EML*E dolognak tartom a szélső baloldalhoz tartozni, mint a szerző által hirdetett alkotmányellenes tanokat osztani; de azért mégis teljesen értelem nélkülinek kell tartanom, hogy szerző velem szemben szélső baloldali érzelmekre hivatkozik akkor, midőn jól tudja, hogy a kormánypárt lapja, a »Nemzet«, tiltakozott először munkájának alkotmányellenes iránya ellen, majd ugyanazon lap üdvözölte először meleg hangon az én kritikámat s midőn legalább tudnia kellene, hogy jeles előzőjének Lustkandlnak nem valamely szélső baloldali apostol, hanem maga Deák Ferencz válaszolt. Hinkovczei Hinka ur 32 lapon át tartó kinos vergődés után a következő passusban kiván kritikám súlya alul menekülni s háborgó lelkiismeretét megnyugtatni : »Megerősiti e meggyőződésemet (t. i., hogy szükséges és hasznos munkát végezett) ama tény, hogy sokkal nagyobb hazafiak és egyéniségek, mint dr. Timon Ákos, országos kapacitások és pedig ugy a törvényhozó testületből, mint a Curia tagjai közül, kezeim közt levő leveleikben tanulmányomat tárgyilagos, alapos és minden tekintetben helyesen kidolgozottnak jelentik ki s az abban kifejtett nézetet egész terjedelmében helyeslik.« íme ez jellemzi legjobban szerző szellemi niveauját. Szerinte tehát tudományos vitáknál nem a »quid« a döntő, hanem a »quis« ! Mi őt ezen térre már nem követhetjük. Hadd lelje vigaszát az »országos kapacitások« résztvevő nyilatkozataiban és az öndicséretben. „ _. * Dr. Timon Akos. A polgári törvénykönyv tervezete. Á javaslat megvitatásával foglalkozó enquéte tudvalevőleg Győry Eleket, a családi jog codificatorát és Teleszky Istvánt, az örökösödési eljárás szerzőjét, a leendő családi vagyonjog alapelveinek megállapításával bizta meg, mert e nélkül az örökösödési részt tárgyalni nem lehet. Győry úr már elkészült indítványával s azt, hosszabb indokolás kíséretében, nem rég bemutatta az igazságügyministernek. 'Azon helyzetben vagyunk, hogy a következőkben közölhetjük az ebbeli conclusiókat: 1. Tartassák fenn a külön vagyoni rendszer. 2. Á házastársak a házasság tartama alatti szerzeményre nézve szabadon szerződhetnek és szerzeményi közösséget állapithatnak meg. 3. Ha nem kötnek ily szerződést, közösnek tekintetnek azon ingók és nem telekkönyvezett ingatlanok, melyekről nem igazoltatik, hogy egyik vagy másik házastárs kizárólagos tulajdonát képezik. 4. Az ekkép közösnek tekintendő vagyon, a házassági együttélés törvényes megszűntével, fele részben az egyik, fele részben a másik házastársat illeti. Uj könyvek. Beküldettek szerkesztőségünkhöz : B1 u m Béla. A telekkönyvi hitelesítési kényszerről. Budapest, Zilahy, 1883. Ára 20 kr. Harmath Domokos, Telekkönyvi kalauz, kézikönyv telekkönyvi ügykezelésben. Sepsi-Szt.-György, szerző tulajdona, 1884. Ara 1 fit. Ri D a r e s t e, L'organisation judiciaire, le droit pénal et la procédure pénale de la loi salique, précédés d'une étude sur toutes les classes de la populatation mentionnées dans le texte de cetté loi (Extráit du Journal des Savauts. Áoút — Octobre 1883.)