Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/22 / 3. szám

196 11R. ZSÖüÖD BENŐ ügyletekkel {Handelsgescháfté). Előbbiek jog v i s z o 11 y o k, utóbbiak jogügyletek, melyekből kereskedelmi ügyek, mint jogviszonyod csak származhatnak, a nélkül azonban, hogy a kereskedelmi ügyek csak kereskedelmi ügyletekből származnának.« Hozzáteszi azonban, mikép »kétségtelen, hogy a kereskedelmi ügyek túlnyomóan a kereskedelmi ügyletekből származnak.« (6. § 2,- jegyz.)24 Helyes és tájékoztató azon további megjegyzés, hogy miután a kereskedelmi törvény a kereskedelmi ügyleteket kimerítően állapítja meg, »következőleg más ügyletek kereskedelmi ügyleteknek s az azokból származó ügyek oly kereskedelmi ügyeknek, minők kereskedelmi ügyletekből erednek, el nem ösmerhetők. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy jóllehet valamely ügylet nem kereskedelmi ügylet, az ab 1) ól eredő viszonyok mégis kereskedelmi ügyeket képezzenek^ (7. § 17. jegyZ.) »Ily jogügyleteket, melyekből kereskedelmi ügyek származnak, a nélkül hogy kereskedelmi ügyleteknek tekintetnének, különben maga a k. t. is ösmer. így pl. egy társasági szerződés, mely kereskedelmi társaság alapját képezi; nem kereskedőtől származó és nem kereskedőnek adott meghatalmazás kereskedelmi ügyletre; nem kereskedőtől származó kezesség kereskedelmi ügyletből eredő követelésért ; nem kereskedők között származó kereskedelmi utalványok é kötelező jegyek stb.« (120,. § 4. jegyz.) Természetes, hogy »az ily ügyekr nézve azon szabályok, melyek csak a kereskedelmi ügyletekből eredó viszonyokra nézve állíttattak fel, alkalmazást nem nyernek.« (7. §.17 jegyz.) A szokásjogra nézve — 1. fentebb II. 1. c) — magától értetöleg mindenesetre kereskedelmi ügyek. — Egyebekben sem a kereskedelmi ügyek átalános összefoglalása, sem különösen a II. csoportbeliek lehetöleges felsorolása nincsen megkísértve Nagy Ferencz müvében. — A törvényen kívüli kereskedelmi ügyekre (fentebb III. csoport) egy példája van: »a gyári és kereskedelmi védjegyek, szabadalmak, minták és mustrákból eredő viszonyok, melyek alakilag véve is kereskedelmi ügyek.« (7. § 7. jegyz.) Máshelytt átalában azt mondja, mikép olyan esetek, a midőn valamely jogügyletből eredő ügy kereskedelmi ügynek tekintendő, jóllehet maga az ügylet nem kereskedelmi ügylet »a k ereskedelmi törvényen kivül is képzelhet ö.« (7. § 17. jegyz.) Az e fajta kereskedelmi ügyek kérdésének némi érdekességet kölcsönöz, hogy csakis itt forog fenn az, hogy a kereskedelem jogi fogalma s az erre vonatkozó meghatározások közvetlenül a maguk elvontságában szolgálnak a jogi subsumptio zsinórmértékéül, mig az I. és II. alattiak, ugy a felhozott példa is25, egészen tételes körben mozognak. Itt már természetesen minden az individuális fel24 Hogy a kereskedelmi ügyek egyébiránt nem is szükségképen jogügyletekből, hanem »személyek és dolgok bizonyos tulajdonságaiból és állapotaiból is származhatnak«, ezt is e jegyzet igen szépen megmutatja. 25 V. ö. kér. elj. 6. § 12. pont.