Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/22 / 3. szám

KERESKEDELM1 JOGUNK EGYNÉMELY ALAPFOGALMÁHOZ I89 egyesületek jogállásának kérdéseire, melyek két utóbbika a kereskedelmi törvénynek már nem is 4., hanem 5. §-ára tartozó. Mindeme materiák (k. t. 4., 5. §§. ) törvényünk elméletében tudvalevőleg nem egyéb, mint részint kiterjesztő, részint megszoritó elágazások a kereskedő generális fogalmával szemben (k. t. 3. §) s igy az is figyelmet keltő e műben, hogy a midőn maga e fogalom csak később, a munka 25. s köv. paragraphusaiban adatik, az elágazások ime itt a Bevezetés körében találtatok. Utolsóelőtti mondatával pedig már épen a Szövetkezetek tanába vág, a midőn a kiskereskedői egyesületek után arra tér, hogy a k i v á l t szövetkezeti tagok felelősségére s az ezek elleni keresetek elévülésére vonatkozó szabályai alól a törvénynek a magyar földhitelintézet ki van véve 3. A mü oekonomiájának e sajátszerűségét különösen szembeötlővé teszik a szomszédos paragraphusok. 21-nek czíme: a kereskedelmi jog forrásai; a 23-é: a kereskedelmi jog irodalma; közben ime a 22-é: a kereskedelmi jog kiterjedése, — alatta e más dolgokkal 4 Egészen eltérő Nagy Ferencz művének berendezése. Mindenekelőtt a magyar kereskedelmi jog területi határainak kérdése külön van választva a kereskedelmi jog (tárgyi) kiterjedési körének tanától, s mig amaz a Bevezetés (1—14. §§ )V. szakja körében 5 a 13. §-ban 6 tárgyaztatik, ennek a Bevezetés másik külön szakja 7 van szánva. Mondani sem kell, mikép ez utóbbi körben a k. t. 4., 5. szakaszainak specialitásai nem érintvék; ezek maguk helyén a kereskedő átalános fogalmának letárgyalása (16., 17 §§) után sorakoznak (18—20. §§); ugy a magyar földhitelintézet különállása az illető szövetkezetjogi tanoknál van beszőve 8 A kereskedelmi jog kiterjedési köréről szóló szakban Nagy Ferencz két paragraphust ád. Ezek elseje 9 I. alatt rövid contemplatiót bocsát előre, a kereskedelem elvont meghatározásának határvonali nehézségeiről. Ezt követi II. azon tételes megjegyzés, miszerint a hazai törvény (k. t. I. §) a kereskedelmi jog alá eső viszonyokat kereskedelmi ügyeknek jelöli meg, miből következik, hogy tehát »a kereskedelmi jog k i t e r j e d é s i körének kérdése teljesen azonos azzal, hogy min ő viszon y o k t e3 K. t. 561. §. 4 E mű szerint a kiskereskedők és bizonyos feltételek mellett az állami kereskedelmi vállalatok a keresk. törvény alól egészen ki vannak véve. Lásd alább VI., VII. és VIII. E felfogás fejti meg tulajdonképen e. csoportositást. 5 V. A kereskedelmi jog időbeli és területi határai. 12., 13. §§. 6 13. § A kereskedelmi jog területi halárai. 7 III. A kereskedelmi jog kiterjedési köre. 8 Lásd 116. § 5. jegyz., 124. § 2. jegyz., 125. §. 2. jegyz. V. ö. 122. § 3. jegyz. A k. t. 561. §-át e műben érintve nem találni. Megfejti ezt az időközben meghozott 1876: XXI. t. -cz. »azon eltérésekről, melyekkel az 1875: XXXVII. t. -cz. a magyar földhitelintézetre alkalmazandó«, mely ama § és 4. sommás intézkedésének helyére lépett. 9 6. §. Tájékozásul. Kereskedelem és kereskedelmi ügyek átalában