Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám - Kétezer éves itélet. Hermias pere a Kr. e. 117. évből

SZEMLE 67 igényével perre bocsátható, s csak ezek bebizonyítása után követelhette volna ellen­feleitől a házra való igényük igazolását. 31 Hasonlókép tartozott volna Hermias, mielőtt a közigazgatási törvényeket és az edictumokat igénybe vette, a nevezett bizonyítékokat előállítani és az örökösödési nyilatkozatot kiadni a megfelelő díjak lefizetése végett. E mulasztás következménye tízezer drachma bírság, a Hermias által netalán kötött ügyletek semmisége és az el­hunytak hagyatékának elfoglalására való képtelensége. Ezen felül, minthogy ő Eelségeik összes alattvalóiknak elengedték a kihágá­sok miatt az 53. év 3ii Thoyth hó 19-éig magukra hárított büntetéseket, az általa, Dinon által, felmutatott szerződések azóta meg nem támadhatók, s igy szilárd alapra helyezik a ház birtokát és tulajdonát Horos és társai javára. És ez nemcsak a mos: idézett kegyelmi edictumokból következik, hanem az ugyanazon fejedelem és elő­deinek szintén felmutatott edictumaiból is melyek mindennemű birtokosokra vonat­koznak, még ha semmi szerződést sem igazolnának is, s nem volna más jogczímök, mint birtokuk, a mennyiben az edictumból folyó jogokra és kegyekre hivatkoznak. A mi az elévülésre vonatkozó edictumokat illeti, azt mondotta, hogy gyako­roltassák bár a lehető legnagyobb elnézés azok irányában, kik a birtokosokat hábo­rítják és mások javaira támadást intéznek, többet semmi esetre sem lehet nekik engedni, mint egy, két, legfeljebb három évi elévülést; e mellett az utóbbi határ­idő nem minden különbség nélkül van engedélyezve, hanem csak azoknak, kik mellett a jog némi látszata szól. A keresetet nem lehet korlátlan időben megindí­tani. Íme, sem Hermias apja, a míg élt, sem Hermias maga, ki már haladott korú és a végső aggsághoz közeledik, sohasem laktak Diospolisban olykép, hogy Hermias magát valamely ingatlan tulajdonosának mondhatná, midőn annyi év múlva perel és nem mutat fel semmi bizonyítékot. Dinon még egy okiratott mutatót fel e perben, melyet az 51. évi 33 Payni hó 8-án keltnek állit s melyből kitűnik, hogy Hermias perelt Horos és társai ellen Ptolemaeus alatt, ki a praefecturában elődünk elődje volt s hogy perét elvesztette. Hozzátette, hogy nem lehet Hermiasnak megengedni, hogy Horos és társai elleni támadásait minduntalan megújítsa és hogy utóbbiaknak nyugalmas birtokban kell maradniok. Áttérvén azután arra, a mit Hermias az általa Armais és Apollonius ellen inditott perre nézve mondott, előadta, hogy a Hermias által e részben felhozott érv nem tartozik az ügyre, és hogy nem szabadna megengedni, hogy más ügybe bele­vigye azon pert, melyet más személyek ellen valaminemü tárgyra nézve folytatott, midőn e pernek semmi összefüggése nincs a Horos és társai ellen a ház iránt inditott jelenlegi ügygyei. Hasonlóképen, a balzsamozóknak a Memnonnak szentelt épületekbe való uta­sítását bizonyító okmányokra nézve előadta, hogy ezen okmányok semmikép sem tartoznak az ügyre és hogy maga Hermias kézzelfoghatólag mutatja, hogy nincs jog­alapja, mert denuncians és vádaskodó lett, azt hívén, hogy igy könnyen elbánik ellenfeleivel. Horos és társai tényleg nem balzsamozók, ük choachyták. Nem ugyan­31 Ha Hermias a honi törvényre hivatkozik, azt egészben el kell fogadnia és hozzá alkalmazkodnia. Tartozik tehát igazolni személyazonosságát és származását. 32 Euergetes 53. éve megfelel a Kr. e. 118. évnek. Thoyth az egyptomi év első hónapja. 83 Euergetes 53. éve a Kr. e. 120. évnek felel meg. Payni az egyptomi év tizedik hónapja.

Next

/
Thumbnails
Contents