Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 1. szám
6 KOVÁTS GYULA törvényhozásunk alakulására a jövőben igen kedvező befolyásúvá válhatik. Az indítványt érdemes ide iktatni: Utasítsa a ház a ministeriumot, hogy a házasság mint polgári viszonynak minden állampolgárra kiterjedő kizárólag kötelező szabályozása és a házassági viszonyt tárgyazó peres ügyekben az állami bíróságok kizárólagos bíráskodása iránt mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen be. Ez az az indítvány, mely a figyelmet méltán lekötheti. Ebben már nincs az átalános kötelező polgári házasság postulálva. Nem ez többé a petitio principii, mint például az Irányi Dániel indítványában, melyre aztán a képviselőház többsége rászavazott. Szilágyi az indítványa által kimondotta, hogy ha nem kell az átalános kötelező polgári házasság, hát kelljen egy kisebb fajta házassági legislatio, mely a házasság egész intézményére nézve a polgári jog uralmát s az evvel járó világi biráskodást biztosítja. Ennek a két dolognak a megszerzése facultativ polgári házasság mellett is képzelhető, de még a szükségböli polgári házasság behozatala révén is. Akár igy akár ugy, a polgári jog uralma s evvel a bíráskodás a házassági jog egész vonalán meg lenne szerezve. Ugy a facultativ mint a szükségből való polgári házasság átalános házassági törvény megalkotását követeli. Ez az alap. Ezen az alapon akár a facultativ polgári házassági intézményt fogadnók el, akár a szükségbőlit, a házasság állami rendje megvalósíttatnék. Az eltérő csak az volna, hogy az első szerint a házasságkötési formát a felek választására biznók — ha tudniillik módjukban lenne a választás — a második szerint az egyház előtt való házasságkötés állana az előtérbe, melyre a felek utalva volnának s az összeadásra nézve a polgári házasság csak kisegitőleg volna igénybe vehető. Minden habozás nélkül kimondja e sorok irója, hogy a szükségből való polgári házasság intézményével is megelégednék s legjobban örülne, ha a Szilágyi-féle indítvány ezen intézmény értelmében propagálódnék. A facultativ polgári házasság sokkal szabadabb kezet adna az államnak a házassági intézmény szabályozásában, mint a milyenre talán ép szükségünk volna. Az,, állam a házassági intézmény codificálásánál egészen más malomban találna őrölni mint az egyház. így aztán az a szabad választás is az egyházi és polgári házasságkötési forma között ugy is csalkép volna. Pedig csak arra volna szükség, hogy az állam azon tételes szabványokat ne vegye át az egyház jogából a saját jogába, melyek szükségkép mellőzendők. Még ilykép is el volna érhető azon nagy czél, hogy a házasságot polgári jog szabályozná, a minek a rendje fölött