Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

AZ OLASZ BÜNTETŐTÖK.VÉNYKÖNYV TERVEZETE 2 I pologiai vagy egyéni, physikai vagy természeti, és társadalmi tényezői. Ez az »etiologia« alkalmazása a büntető jogra. Gyakorlati alapelve pedig, mely a classicus iskola alapelvénél nem kevésbbé jogosult és szent: »a büntettek kevesbitése«. Az elméleti alapelvet illetőleg látható, hogy az a classicus iskola elméleti alapelvéhez visszonyitva nem egyéb, mint egy és ugyanazon érem másik oldala. A gyakorlati alapelv pedig a classicus iskola gyakorlati alapelvének moderátora, regulatora ; egyoldalúvá válása, elfajulása elleni biztonsági szellentyű; felismerése s hangsúlyozása annak, a mi nem kevésbbé igaz, mint az ember önczélú volta : hogy a bizonyos tekintetben önálló organismus, az egyén, egyúttal egy magasabb s legalább is nem kisebb létjogosultsággal biró organismusnak, a társadalomnak, sejtszövete. * Elég itt ennyi annak igazolására, hogy a két irány között nincs ellentét; a mint nincs ellentét az egyén és a társadalom jogosult érdekei között. Azon nemzet pedig, mely legújabban ismét új látkörökkel gazdagította a büntető jogtudományt; oly látkörökkel, a melyeknek jövője annál biztosabb, mennél kétségtelenebb a kiindulási pontot képező alapfelfogás jogosultsága : méltán megérdemli, hogy positiv törvényalkotásai is kiváló figyelemben részesüljenek. Olaszországban jelenleg két, jobban mondva három büntető törvénykönyv van érvényben. Az éjszaki tartományokban az 1859. évi sardmiai btkv.; a déli tartományokban ugyanaz, azonban az 1861. évi február 17-ki helytartósági decretummal megállapított, részben lényeges módosításokkal; Toscanában az 1853-ik évi toscanai btkv. A sardiniai btkv. és annak a déli tartományokra vonatkozó módosításában ismerik a halálbüntetést.. Toscanában az ideiglenes kormány az 1859. évi ápril hó 30-án kelt decretummal: »tekintve, hogy Toscana volt az első, mely Európában a halálbüntetést eltörölte; »tekintve, hogy a halálbüntetés újból csak akkor hozatott be, mikor a politikai szenvedélyek diadalmaskodtak az idők érettsége és a lelkek fölött; »tekintve, hogy az ekként visszaállított halálbüntetés soha sem vétetett alkalmazásba, mert nálunk a miveltség mindig hatalmasabb volt a hóhér bárdjánál« : — a halálbüntetést eltörölte ; s ennek alapján Victor Emánuel * Scháffle (Bau und Lében d. socialen Körpers) a legegyszerűbb sejtszövetet nem az egyénben, hanem a családban találja ; mi azonban a mi szempontunkból közömbös.