Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 2. szám
CSÁSZÁRI POSTARENDT._A THEODOSIUS- ÉS JUSTINIAN-FÉLE CODEJtEKBEN 137 12. Valentinian, Valens és Gratian. 368: 87 »Világosan elrendeltük« — mondják a császárok — »hogy senki se merjen egy rhedára stb. stb.« Ezért utasíttatnak a magistri equitum és peditum, hogy ök is, a hol csak alkalmuk nyilik, ügyeljenek fel a szabály megtartására és ne tűrjék annak áthágását. Akárki és akárhol kapassék rajta a kocsi túlterhelésén, a tehertöbblet visszatartandó s az áthágó a császárnak feljelentendő. 13. Gratian, Valentinian és Theodosius. 382: 88 Ha a vicarius utaznék, 30 szamár vagy tiz postaló indítható útnak; azok, kik e rendelkezést áthágják, 50 font aranynyal büntetendők. 14. U. a. 382: 89 Főbenjáró büntetés terhe alatt tiltatik a postánál használt szamarakkal való intézkedés. 90 15. U. a. 384: 91 Ismételten is elrendeltetik, hogy senki se vegyen egy vagy két augariánál többet igénybe. S most ismét felüti fejét a tengeri kigyó : 16. U. a. 385 : 92 Egy rhedára 1000, egy carrumra pedig 600 fontnál több terhet nem szabad rakni, megjegyzendő lévén, hogy az arany és egyéb szállítmányok nem a kocsit kisérő és intéző személyzet tetszése szerint, hanem egyátalában a terhek a szekerekhez mérten rakassanak fel. Az utóbb nevezetteknek főbenjáró büntetés terhe alatt tiltatik magánosok terheit a császári rendeleteken kivül álló esetekben93 felvenni, vagy pedig egyéb terheket bér, illetve alkuszerü ár fejében szállítani, kivéve azon dolgokat, melyek a kiséret szükségletéből kifolyólag a szállítmányhoz csatolandók. »És mert hasonló okokból a futárlovakról is gondoskodni keik, nem szabad, hogy a nyereg a hámmal óo, — a szügyzacskó (averta) 35 fontnál nehezebb legyen; ha valaki e rendelkezést áthágja, nyergét össze kell hasogatni, a szügyzacskót pedig a fiscusnak elkobozni. 94 És jön ismét a »régi nóta« a kocsikra rakandó terhekről: 17. U. a. 386: 95 A császári kormány részére eszközölt szállítások alkalmával, egy kocsit 500 font arany és 1000 font ezüsttel — 87 L. 30. C. Th. h. t. 88 L. 38. C. Th. h. t. 89 L. 41. C. Th. h. t. 90 E rendelet is örök emléktáblája marad a postával űzött visszaélések és bűnök egy jellemző nemének. 91 L. 45. C. Th. h. t. 9i L. 47. C. Th. h. t. 93 Ujabb adat annak igazolására, hogy a teherposta, legalább bizonyos esetekben, folyvást a magánosoknak is rendelkezésükre állott, mígnem a justiniani codex mindezen rendelkezéseket kihagyván, a magánosok minden irányban végkép ki lettek zárva. L. a köv. jegyzetet is. 94 Á justiniani codex — 1. 12. C. h. t. — a rendeletnek csak a futárlovakra vonatkozó intézkedését veszi át ; ez utóbbi pedig arra mutat, hogy a futárok (veredarii) a sajátjukból adták a lovakhoz a felszerelést. 95 L. 48. C. Th. h. t.