Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

Az olasz büntetőtörvénykönyv tervezete, Dr. HEIL FAUSZTIN budapesti kir. alügyésztől. (Második közlemény.) III. (Az általános rész i. és 2. czikkei. Correctionalisatio.) Az általános rész (a btkv. első könyve) a »bevezető intézkedésed után, melyekben, a magyar btkvtől eltéröleg, a törvény hatálya terület és személyek tekintetében is szabályoztatik, három czímböl áll. A czímek (titoli) fejezetekre (capo), ezek czikkekre (articoli) s ezek ismét §-okra oszlanak. A külső beosztás tehát complicáltabb a magyar btkvénél. Az I. czím a büntetésekről szól és pedig: I. fejezet: a büntetések nemei; II. fejezet: a büntetések mértéke és fokozata s egyik büntetésről a másikra való átmenet; III. fejezet: a büntető ítéletek hatása és végrehajtása. A II. czím a büntetendő cselekményekről szól, — jelesül: I. fejezet: a beszámítást kizáró vagy enyhítő okok; II. fejezet: a kísérlet s a bevégzett kísérlet; III. fejezet: több személynek közbenjötte a büntetendő cselekménynél, vagyis tettesek és bűnrészesek; IV. fejezet: a büntetendő cselekmények vagy büntetések halmazata; V. fejezet: súlyosító vagy enyhítő körülmények. A III. czím a bűnvádi eljárás megindítását s a büntetések végrehajtását kizáró okokat tárgyazza, és I. fejezet a bűnvádat ; a II. fejezet a büntetés végrehajtását kizáró okokat; a III. fejezet a bűnvád s a büntetés elévülésére vonatkozó közös határozatokat. Ezen feloszlástól a senatus tervezete csak abban különbözik, hogy a II. czím V. fejezete a »visszaesésről« szól. A ministeri (Mancini) tervezet II. czíme pedig 6 fejezetből áll; jelesül az V. a visszaesésről, a VI. pedig a valamennyi büntetendő cselekményekkel közös súlyosító és enyhítő körülményekről intézkedik. Lássuk most az általános rész tartalmát. pedig az