Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

450 GYÁRFÁS ISTVÁN A JÁSZKUNOK SZEMÉLYES ÉS BIRTOKgos jogokkal birtak, láttuk, hogy mindezen jogok eltörlése mellett 1702-ben a nvitézi rendnek, s 1731-ben a rokkantak pesti alapítványának mily jobbágyi tartozások terhével adattak el; midőn tehát magokat 1745-ben önköltségükön megváltották, ez eljárás jogi alapjában nem oly természetű vala, mint a szentesitett s százados törvényeken alapuló földes uri jobbágyok állapota, s ebből származó úrbéri örökváltság ; mert a megváltás által a jászkunok csak az országos törvény ellenére hatalomszóval reájok erőszakolt jobbágyi terhek alóli mentességet s egyszersmind régi kiváltságos jogaiknak tőlök elvont élvezetét szerezték vissza. Ezenkívül a földes uri jobbágyi viszony az úrbéri örökváltság tárgyalásakor az országyülés által törvényen nem alapulónak nem nyilváníttatott; ellenben a jászkunoknak jobbágyi szolgaságba sülyesztő eladatását több országgyűlések tárgyalásaikban, felterjesztéseikben, mint országos sérelmet, törvénybe ütközőnek, sőt semmisnek kimondták. Megjegyzendő azonban, hogy e jászkun kiváltságos jogok nem személyhez, hanem birtokhoz valának kapcsolva; nemes, sz. k. városi polgár vagy földesúri jobbágy, ha valamely jkun községbe letelepedett, s ennek tanácsa által lakossági joggal felruháztatván, jövevény, zsellér lenni megszűnt; s ezután jászkun birtokot szerzett, azonnal a jászkun kiváltságos jogoknak részesévé lett; viszont, ha egy községbeli jászkun lakos redemtiós birtokát eladta, akár ott maradt, akár elköltözött, a fennálló jogszabályok szerint mindezen jogoktól elesett. (Melle klet IV. sz.) Csak egy-két jászkun községben, mint Szabadszálláson és Halason jött némi nemesi büszkeség s önérzetből szokásba és nézetett el, hogy némely redemtus birtokos, ha eladta is redemtus földjét, de az ezzel együtt volt redemtióját megtartotta azért, hogy redemtus czíme megmaradjon és a nem redemtus vagy zsellérek sorába ne jusson : az ily föld nélküli üres, puszta vagy száraz redemtus lakosok a nevükön jegyzőkönyvileg megtartott redemtus forintok után élveztek is bizonyos közös haszonvételt, pl. a közös osztatlan legelöket legeltetési jogot, s a határbeli nagy kiterjedésű nádasokbői évenkint a redemtio frt arányában kiosztani szokott nádlási illetőséget, s ugyanezek később 1861-ben a legelő egyéni felosztásakor aránylag legelő-illetményt is kaptak ; mig a redemtióval nem bírók ingyen sem legeltetés, sem nádlásjogban nem részesültek, holott közülök némelyik hjázakkal, tőkepénzzel, sok marhával, birkával birván, azon földnélküli, száraz vagy puszta redemtus lakosnál sokkal gazdagabb volt. Megfordítva, ha egy redemtus lakos eladta házát, szőlőjét, de földjét megtartotta, redemtusnak tekintetett továbbra is, s valamint minden közös haszonvételekben ugy a teherviselésben is aránylagosan részesült; a minthogy sok redemtus