Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Második közlemény

10 BÁNFFAY SIMON ÉSZREVÉTELEK AZ' ÁLT. MAGÁNJOGI TÖRVÉNYbarátkozni, s ugy látszik, a tervezet szerzője is annyira belebonyolódott e kérdésbe, hogy eszméit ugy rendezni, mike'nt eme sok vitatkozáson és torturán keresztülment jogviszony megérte'se're, könnyű felfoghatására s főleg a jogérzettel való összeegyeztete'se're szükse'ges szabványok felállítása kívánná, nem volt hatalmában. Nem egyez meg a jogérzettel például az, hogy valaki egy más által kölcsön birt dolgot megvegyen és azt a tulajdonostól a 71. § értelmében 3 év alatt elbirtokolja, holott a kölcsönadó tulajdonos egész nyugodtsággal azt hiszi, hogy dolga még mindég a kölcsönvevönél van. A 72. § szerint a vétkes távollétet az ott felemiitett kivételek nem illetik. — Keresztül éltem azon sajnos időket, mikor a távollét vétkessége nagyon széles körre tágittatott; mikor vétkesen távollevőnek nyilváníttatott sok olyan, ki ha e vétkességet meg akarta volna szüntetni, csak azon az áron tehette, hogy magát felakasztassa. Már hogy ennek elkapkodott dolgai három év alatt elbirtokoltassanak, ez hallatlan jogtalanság lenne. Delegyen a távollét absolute vétkes: e vétkét a büntető törvény megtorolja. Van-e az annak alapján kimondott büntetésen kivül más büntetésnek helye? Hála isten, annyira eljutottunk már, hogy a vagyonvesztés a büntetések sorából kitörültetett, s most a polgári törvénykönyv akarja magának azon kétes dicsőséget vindicálni, hogy annak egy nemét más uton becsempészsze ! Tudjuk, hogyan szoktak egy ily távollevő vagyonával bánni, s megtörténhetik, hogy a távollét vétkességének kimondásával kolbusbotra jut, mert a roszhiszemü eladóknak annyiok sincs, hogy elrabolt dolgainak csak foszlányait is képesek legyenek megtéríteni. A 74. § igen szerencsétlenül olvasztotta össze a szász tk. 266. és 270. §§-t. Az örökös az örökhagyónál kölcsönbe vagy használatul vagy jogellenesen birt (péld. res furtivae) dolgokat el nem' birtokolhatja, de ha e dolgokat az örökhagyó még életében valakinek, tehát utóbbi örökösének is át- vagy eladta, ez esetben cz utóbbi elbirtokolhatja még pedig három esztendő alatt. Ez a tulajdonra nézve nagyon veszélyes, az orgazdákra pedig nagyon előnyös rendelkezés. Ezek bármely dolgot két tanú előtt megvesznek, három évig elrejtenek, s azután mint biztos tulajdonukkal büszkélkedhetnek^ a tulajdonos meg akár sirva nézhet utána; mert még az sincs a tervezetben, hogy nyíltan birta vagy nyilván folytatta. Ez is kijátszható ugyan, de ama veszedelmes elv fentartásával mégis némi biztosítékot nyújt. Legjobb lenne a 74. § rendelkezését az örökhagyó helyett minden elődre kiterjeszteni s a végét kiküszöbölni; ez a jogérzettel mindenesetre inkább megegyeznék.