Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A totalisateur - Csemegi kitüntetése

SZEMLE 87 a játékot és a fogadást más-más jogi consequentiákkal ruházzuk fel, mindig fenmarad az a kérdés: mikor éltek a felek a fogadás eldöntésére azon eszközzel, melyet játéknak nevezünk és mikor nem. Goldschmidt4) nagyjában ThÖl véleményét osztja. Nem megy azonban Thöllel ezen nézet utolsó consequentiájáig, a mennyiben a játék és fogadás uj kategóriáját állítja fel, az „á 1 f o g a d á s t". Oly fogadás, mely nem bir a fogadás valamennyi ismérvével s különösen oly fogadás, hol a nézeteltérés hiányzik, 'szerinte álfogadás. — Azonban Goldschmidt is nyitva hagyja azon kérdést, va)jon az álfogadás a játék vagy a fogadás jogi consequentiájával ruházandó-e fel. Nézetünk szerint mindezen definitiók azon hibában szenvednek, hogy tisztán subjectiv alapon indulnak, a fogadás lényegét a szerződő felek nyilvánított vagy hallgatag nézeteltérésben keresik, és ezen felfogásból kiindulva, a fogadás ellentétéül határozzák meg a játék fogalmát. Nézetünk szerint a fogadás lényege nem 'azon tisztán subjectiv mozzanatban fekszik, hogy a felek az előttük bizonytalan körülményről már határozott véleménynyel birnak, hanem fogadás forog fenn akkor is, ha a jövendő esemény tekintetében az érzékek által észlelhető oly külső körülmények léteznek, melyekből a szerződő felek kellő gondosság és szakértelem mellett maguknak bizonyos nézetet képezhettek. Vájjon észlelték-e a felek mindazon körülményeket, melyek az esemény be vagy be nem állta mellett szólanak, és vájjon ezen észleletből meritették-e véleményüket vagy sem, ez a jogügylet lényegére befolyással nem bir. A fogadás tehát oly szerződés, mely szerint egy vagy több ember kötelezi magát az ellentétes állitások meg vagy meg nem valósulása esetén a másik fél részére bizonyos összeget veszreni, ha az állítások tételére a kellő gondosság és szakismeret alkalmazása mellett a már létező és észlelhető körülményekből támpontokat szerezhettek volna. Ellenben játék forog fenn, ha vélemény képzésére támpont egyáltalán nem létezik és az állított ténykörülmény be vagy be nem következése tisztán csak a véletlentől függ. Magától értetődik, hogy az állítás ugy hallgatólagos, mint nyilvánított is lehet. Két oly kártyajátszó, ki mielőtt a kártyáját megnézné, arra szerződik, hogy az. ki a játékot elveszti, a másik részére bizonyos összeget fizessen, — játszik; ha ellenben ezen szerződést akkor kötötték, midőn kártyájukat már megnézték volt és igy tehát maguknak az eredmény iránt már bizonyos nézetet képezhettek — fogadtak. A roulet, trente et quarantejáték, mert nem létezik támpont, melyből a résztvevők maguknak az eredmény iránt véleményt képezhetnek; a totalisateurön ellenben nem játszanak, hanem fogadnak, mert a felek itt a külsőleg észlelhető körülményekből, a lovak és lovasnak minőségéből elegendő támpontokat menthetnek az eredmény iránt vélemény alkotására. A totalisateur ennél fogva az 1879 : XL. t.-czikk 87. §-a tilalma alá nem esik. Ha tehát ezen vállalat tartása netán közveszélylyel járna, eltiltására külön törvény volna szükséges, Dr. Wittmann Mor. *) Zeitschrift XIII. k. 292. 1.