Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A bűnvádi eljárás és reformja

A BŰNVÁDI ELJÁRÁS ÉS REFORMJA 77 ságának valamennyi eseteit átölelje; vagy pedig speciális és taxativ esetekre fognak szoritkoznk. S kifejtvén az e rendszer melletti bizonyos gyakorlati hátrányokat, s visszaéléseket: »Ne mondja senki, hogy ez csupán képzeleti félelem, melynek ellentmond a tények valósága. E félelem a tapasztalaton alapszik, melyet a felebbezéssel űzött siralmas visszaélések, a mindennapi kegyelmi kérvények nyújtanak; utóbbiak közt alig van egy, mely a birói tévedést előtérbe nem állítaná. E félelem a bűnös azon természetes ösztönén alapszik, hogy ne nyugodjék soha, ne ismerje el soha bűnösségét, a mig a remény utolsó sugara el nem enyészik. S e félelmet semmiféle biztosítékok el nem oszlathatják«. »Másrészt a másik rendszer néha a tévedés helyrehozását teszi lehetetlenné, s más uton az itélt dolog tekintélye gyengül; mert mi sem rontja inkább az igazságszolgáltatás hitelét, mint oly valaminek bírósági axiómaként felállítása, a mit a közönség nem respectálhat, mert a valósággal ellenkezik«. »A tapasztalat tanúsítja, hogy a ténybeli tévedésen alapuló itélt dolog, későbbi ellenmondás által többnyire meggyengittetik. Ha az igazságszolgáltatás két egymással ellentétben álló határozatra jut, az itélt dolog maga magát semmisiti meg.. A revisio törvényszerűségének első s kiváló alapja tehát: az itéletekbeni ellenmondás. — Néha, ámbátor sokkal ritkábban, maga a notórius, ellenállhatlan tény megezáfolja az ítéletet; azért a revisionak másik alapja: a materialis bizonyosság. Amaz »ellenmondás egy más itélettel«, emez »ellenmondás a ténynyek. Ezen felfogás alapján, mig egyrészt szerfelett szük a franczia s az annak nyomdokát követett olasz törvény, mi érdekes példákkal illustráltatik, másrészt az austriai s a német eljárás intézkedései, jelesül az azok alapját képező általános elv, némileg tágnak,s azért veszélyesnek nyilvánittatik. Megengedi szerző, hogy a bírósági esélyek végtelen változatosságában fognak talán előfordulhatni új rendkívüli esetek, melyek az itt kijelölt határokon kivül esnek, s melyek a birói tévedés helyrehozását hangosan fogják követelni. A törvényhozó ez esetben a tapasztalat új adatait fel fogja használni. Addig a törvény elégtelenségét pillanatnyilag pótolni fogja a kegyelmezés, ez a biztonsági szellentyű. »Jól tudom, — így mond — hogy a kegyelem a bűnösöknek szól, az ártatlanoknak a revisio szolgál; de azt is tudjuk, hogy a tökély nem az emberiségnek, s igy az emberi igazságszolgáltatásnak sem adománya*.