Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

LAPSZEMLE 83 szemeiben azon büntetés igazságos, a mely szükséges ; az állam csak egy bűnösséget ismer, a szabályai ellen cselekvést. Ez a törvényhozó szempontja, A mi a birót illeti, ö neki a z igazságos, a mit a törvényhozó annak jelent ki. Az individuális igazság phantasmegoriájának keresése eredményezi a gyakorlatban a törvény eltérő alkalmazását, még pedig oly esetekben, melyekben az emberi szem külömbségeket észrevenni egyátalában nem képes. Ha a büntetőjog követelménye, hogy a büntetés baj legyen, és ha az igazság követelménye, hogy a büntetési baj nagysága a törvénynek és a positiv jognak megfeleljen, akkor kell, hogy a szabadságbüntetések, a mennyiben a büntetőjog szolgálatát nem nélkülözheti, nemcsak tartalmuk, hanem tartamuk tekintetében is egyszerűbb, határozottabb, absolutabb szabványoknak vetendök alá. Binding Károly lipcsei jogtanár közli a lipcsei jogi kar mint „Spruchcollegium" véleményét „A szemérem elleni cselekményekről és szemérem elleni iratokról". Binding szerkesztette. Bizonyos könyvkereskedői kor kérdést intézett ez iránt a fakultáshoz, s különösen az iránt kért tájékoztatást: 1. Léteznek-e külön irodalmi közlemények a német btk. 184. §-áról*), vagy a német btk. 13. fejezetéről („Szemérem elleni büntettek és vétségek") ? 2. Mit kell érteni a 184. §. ezen kifejezése alatt „ünzucht" ? 3. Szemérmet sértő iratoknak tekintendők-e a btk. 184. §-a értelmében a) Boccaccio Dekameron-ja, és t>) Louvet de Couvrey, Chevalier Faublas-ja ? Az első kérdésre felsoroltatik a német irodalom idevágó része- A második kérdés oda bővíttetik ki: Mit ért a törvény szemérmetlenség (Unzucht) és szemérmetlen iratok terjesztése alatt ? S igy három fogalom meghatározása szükséges : szemérmetlenség, szemérmetlen irat, ezek terjesztése. I. A törvény homályos, mert nem határozza meg a szemérmetlenség fogalmát és nem állapítja meg a tettes bűnösségét. Több helyütt használja e kifejezést részint Önállóan, részint a „cselekmény" szóval kapcsolatban. A kettő között különbség nem létezik; annyi bizonyos, az e fajta cselekmények lényeges ismérve a nemi életre való vonatkozásuk (házasságtörés, kettős házasság, vérfertőztetés, erőszakos nemi közösülés, természet elleni fajtalanság stb.), s az újabb törvények részint a szemérem elleni, részint erkölcs elleni cselekményeknek, illetőleg támadásoknak minősitik. így tehát a fajtalanság fogalma alá esnek a házasságbani normális nemi életen kívül elkövetett mindazon cselekmények, melyek a nemi ösztön kielégítésére, vagy izgatására irányozvák; ugy, hogy nem minden trágárság számitható ide. Azonban nem szükséges a nyilvános botrány előidézésére, sőt még az sem, hogy a cselekedet annak szeméremérzetét sértse, a kivel elkövettetik; az sem képezi a reatum ismérvét, hogy mással követtetett légyen el. *) Wer unzüchtige Schriften, Abbildungen oder Darstellungen verkauft, vertheilt oder sonst verbreitet, oder an Orten, welche dem Publikum zuganglich sind, ausstellt oder anschlagt, wird mit Geldstrafe bis zu 300 Mark. oder mit Gefangniss bis zu ü Monaten bestraft. L. magyar btk. 248. §. e*