Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

VISZONYAINAK TÖRTÉNELMI ÉS JOGI FEJTEGETÉSE arányosítás végrehajtása megrendeltessék, — felperesnek ezen keresetűkkel mindkét irányban elutasitandók voltak ; — és pedig az arányosítás foganatosítása iránt azért, mert a mennyiben a már felosztott közös javak újabb arányosítását követelik, e részben semmivel nem mutatták ki azt, hogy ily arányosítás s fel osztás már tényleg és mikor és kik közt foganatosíttatott és hogy abba ok rnikép folytak be s mely határozattal zárattak ki, valamint nem mutatták ki, hogy az említett arányositás s felosztás után ok egy év alatt indították volna meg jelen keresetűket. A mi pedig a még eddig fel nem osztott közös birtok s haszonvételek arányosításának s feosztásának foganatosítása iránti kérelmöket illeti: ez iránti keresetűknek azért nincs helye, mert e részben nem feleltek meg az 1840? évi 30. t. cz. 1. és 4. §§ rendeletének, és nem mutatták ki ehhez képest, hogy az ö birtokuk mennyisége Összesen az egész határnak legalább V6 részét teszi, sőt minthogy ugyanazon törvény 3. § szerint az arányosság kulcsául a birtok váltsági Összegének mennyisége szolgál, alperes tagadása ellenében nem mutatták ki, hogy jelenlegi tényleges birtokuk után váltsági Összeg csakugyan fizettetett s mily mennyiségben, — ezen lényeges körülmény pedig általuk a végiratban csak némelyikre vonatkozó származási tábla s telekkönyvi kivonatok által egyátalában nincs akként kimutatva hogy ezen okiratok nyomán az arányositás foganatba vétele itéletileg megrendelhető lett volna. Felperesek kérelmének másik érdemleges része, — hogy tudniillik felpereseknek aközÖs birtokban s közös haszonvételekbeni részesülési joga bíróilag megállapittassék — azért volt elutasítandó, mert habár alperes nem tagadla, hogy felperesek Laczházán házat, beltelket, szőlőket s kenderföldeket birnak — de felpereseknek állításuk, melyre leginkább fektetik kereseti jogukat — hogy Laczházán a jobbágyi közszolgálatok terhe alóli megváltás 1754. évben az A. alatti váltsági okirat szerint egyáltalában minden területre, tehát az általuk bírt házak, beltelkek s szőlőkre is kiterjedt és igy hogy ennek alapján a közös birtokokban és haszonvételekben ezen általuk birt javak arányához képest nekik is részesülniük kell — alperes tagadása ellenében nemcsak hogy nincs igazolva, sőt ezen állítás ellenkezője kitűnik maguk felperesek által C. alatt becsatolt váltsági okiratból, melyben határozottan az foglaltatik, hogy a megváltásnak (redemtionak) tárgyait szántóföldek, kaszáló rétek s haszonvételek képe* zik; — továbbá felperesek állításának ellenkezője kitűnik alperes által 7-> 7-, V, 6j; 7-, 'A "/•, V- 10A alatti közhatósági okiratokból, melyek szerint a megváltás ideje óta fennálló, tehát már százados szokás által meg van állapítva, hogvaközös birtokok használatában s haszon vétele kböli részesülésben közbirtokosokul mindig azok tekintettek* kiknek a megváltott szántóföldekből, rétekből tényleg birtokuk volt, — de továbbá felperesek állításának ellenkezője kitűnik az önmaguk által becsatolt okiratokból is, melyek szerint mind-