Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A bűnvádi eljárás és reformja

60 DR. HEIL FATJSZTIN nincs más czélja, mint a törvényes formák szerint megállapítani a büntettet, felfedezni a tettest, s összegyűjteni mindazon elemeket, a melyek szükségesek annak elbirálásához, vájjon a felmerült gyanuokok olyanok-e, hogy a formaszerü vádat indokolják. Nyomozás ez, melynek czélja, elejét venni az alaptalan vádaknak. Ezen stádiumban az elállás világos bizonyítéka annak, hogy vagy nem forog fenn bűntett, vagy hogy a felmerült gyanuokok annyira megerőtlenittettek, hogy a közvádló az igazság követelményének tartotta, az illetőt nem vádolni. Ily viszonyok között ez eljárásnak egyedül a közvádló általi megszüntetése az igazságot nem veszélyezteti; a birónak közreműködése pedig, ha a megszüntetéshez hozzájárul felesleges, ha az eljárást folytatni akarja czélszerütlen; mert a biró s a vádló szerepe össze nem egyeztethető, s mert az ily eljárás gyakorlatilag nem bir annak valószínűségével, hogy valami eredménye legyen. A közvádló a legferdébb helyzetbe kerülne. A terheltnek sem állhat jogában, s a legtöbb esetben érdekében sem, a bírót közreműködésre felhívni, hogy oly tény fölött Ítéljen, a mely miatt ellene vád nem emeltetett. A formaszerü vád emelése előtt, vagyis az elővizsgálat stádiumában, a közvádló a bűnvádi kereset fölött szabadon rendelkezhetik, s ennek számos előnye is van, a melyek közül kiemelhető különösen : a hosszadalmasságok s hasztalan költség elkerülése; az alaptalanul terheltnek gyorsabban adott elégtétel; a közvádló felelősségének emelése, kinek alaptalan vád esetében erkölcsi felelőssége is nagyobb lesz; a közbiztonság érdeke. — Ez másrészt a bíróság tekintélyének nem derogál, mert ha az elővizsgálatban a bíróság közben is jár, ez tisztán a terhelt érdekében történik, kit egészen a közvádlónak kiadni a törvény nem akart. Az ügy fölötti cognitióval azonban a bíróság csak a vád emelése által ruháztatik fel. De egészen más színezetet nyer a kérdés, ha valaki ellen már formaszerü vád emeltetett. A vádnak a közvádló általi visszavonása ekkor többé az eljárást meg nem akaszthatja, a biró véghatározatát ki nem zárhatja. A polgári perben, hol csak enyém és tiedről, a peres felek magánérdekéről van szó, ott természetesen a biró közbejöttének szüksége és czélszerüsége elesik, midőn az egyik peres fél visszahúzódik a harcz szinteréről s ez által ellenfelének jogát elismeri. A jog követelményeinek itt elég van téve, s a társadalom nem bir jogczímmel, hogy fentartsa a harezot. Sőt a társadalom érdeke teljes összhangban van a felek kibékülésével. Ellenben midőn valaki bűntettel gyanusitatik, s a gyanujelek oly erőre emelkedtek, hogy formaszerü vádemelést eredményeztek, a társadalmi s egyéni biztonság egyaránt követelik, hogy az ügy tisztáztassék, hogy vádlott elitéltessék, ha bűnös, vagy a közbecsülésbe és bizalomba visszahelyeztessék, ha nem bűnös.