Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - A franczia esküdtszék mint politikai intézmény

16 DR. BAUMGARTEN IZIDOR nemzetgyűlést vezérelték, midőn ezen elvileg tarthatatlan és gyakorlatilag keresztülvihetetlen fölosztást magáévá tette. Azon helyen pedig, hol az esküdtszék mint jogi intézmény fejlődéséről Németországban lesz szó, igazolni fogjuk, hogy a német tudomány jelen századunk második felében mindinkább kimutatta, „hogy theoreticus phrasis, melyet a mindennapi élet meghazudtol, hasznavehetetlen;"34) látni fogjuk, miként pártolnak el lassan-lassan az osztrák és német esküdtszékek azon hiányos franczia mintától, melyet eleinte vakon utánoztak és közelednek az egyedül történeti fejlödésü és egészséges alapokon nyugvó, de a francziák által félreértett esküdtszékhez : az angol eredetihez ; 35) tanúi leszünk annak, mikép tagadják el a franczia juryt continentalis gyermekei ép ugy, mint sajátjának nem akarja ismerni állítólagos atyja, és látni fogjuk, mikép marad Francziaország az értelemnélküli és zavart okozó tény- és jogkérdés közötti különbséghez való makacs ragaszkodásával — egyedül. Ezen fejlődésmenet ecsetelésébe most nem bocsátkozhatunk ; feladatunknak megfeleltünk, ha kimutatjuk, mennyire tér el a franczia másolat az angol eredetitől. Tehetjük pedig ezt legjobban az által, ha mindkettő föjellemvonásait egymással szembeállítva, hasonlatosság helyett mindenütt ellentétességet igazolunk. Angolországban a tiszta vádrendszer uralkodik, Francziaországban a nyomozó rendszer accusatorius formák alatt; ott a birák és esküdtek együtthatása közös czélra, itt a hatalmak rideg megosztása; Angolországban az elnöklő bíró discretionarius hatalma a végtárgyalás alatt nyugszik, — kivéve a bizonyítékok megengedhetösége fölötti határozatát, mely azonban szintén bizonyos szabályokhoz van kötve — de leghatályosabban, mondhatni categorice nyilatkozik végbeszédében (charge) a juryhez. Francziaországban a „président" a végtárgyalás önhatalmú vezetője, óriási discretionarius hatalom illeti meg ; az igazság kiderítésére szolgáló minden eszsöz felhasználására jogosítva van, 36) azonban meg volt neki tiltva, saját néze35) Ily forduló pont állott elö Szászország törvényhozásánál 1868-ban ; Württerrberg, Hamburg 1859., Bremen 1870-ben. Az osztrák 1867-iki állami alaptörvény 11. czikke a bírói hatalomról ezt mondja: „Bei allén mitschweren Strafen bedrohten Verbrechen entscheiden Geschworene über die Schuld des Angeklagten." Jellemző a német GVG. 81. §: „Zwölf zur Entscheidung der Schuldfrage berufene Geschworene." 3S) Art 268. Code d'instruction criminelle : „II pourra prendre sur lui tout ce qu'il croira utile pour decouvrir la vérité et la loi charge son honneur et sa conscience d'employer tous ses efforts, pour en favoriser la manifestation."