Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Második közlemény

Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. BÁNFFAY SIMON pécsi kir. közjegyzőtől. (Második közlemény.) *) II. Tulajdonjog (befejezés). Az átadás egyik lényeges kelléke, hogy az átadandó dolog az átadó tényleges birtokában legyen ; a mi nincs birtokában, azt lehet átengednie, — ez esetben vindicationalis igényét ruházhatja át; de átadás — traditio — nem történik. A 64. §-ban tehát nem helyes átengedi, e helyett átad ja. Az átadás érvényességéhez több kell, mint mit a 65. § megállapít. Mert azokon kivül még érvénytelen az átadás akkor is, ha az átvevő szerzési képességgel nem bír, vagy ha az átadás a törvénybe vagy birói határozatba ütközik. Ezek mind oly momentumok, melyek arra határozólag befolynak; a törvényben tehát fölemlitendök. E § azon kitétele : „avagy az elidegenítésre más jogczímnél fogva jogosítva legyen", nem igen érthető. Az indokok adnak egy kis felvilágosítást, mintha a meghatalmazott általi átadást, vagy a zálogeladást akarná érteni. Az első esetben a meghatalmazás lenne a jogczím, a másodikban a törvény. Hogy az előbbi valaha jogczímnek tartatott volna, sohase hallottam, s hogy a tervezetben az utóbbi a jogczímek közé lenne sorolva, nem találom (1. 84. §_). — Nem látom be, miért nem használja a tervezet a szász tk. kifejezését: Rechtsgrund, jogalap; ezzel a kétértelműség kikeröltetnék, egy elavult jogfogalomra használt szó a törvénykönyvből kikűszöböltetnék s a fogalomzavar elhárittatnék. Az indokokból látom, hogy a későbbi tulajdon-szerzés alatt azon eset értetik, ha valaki nem saját tulajdonát adta át, de ennek utóbb, az átadás után válik tulajdonosává.. Ebben tehát a § szerint a jogtalanul átadott dolog ugy vétetik, mintha már az átadás pillanatától kezdve a szerző tulajdona volt volna. Ez példá*) Az előbbi közleményt 1. Magyar Igazságügy XVIII. k. 475. 1.