Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/19 / 1. szám - A párbaj büntetőjogi fejlődése és jelen állapota az európai államok újabb törvénykönyveiben. Ötödik közlemény
DR. LUKÁCS ADOT.F A PÁRBAJ BÜNTETŐJOGI FEJLŐDÉSE STB. 51 kihívás és elfogadás 2—5 évig terjedhető fogházzal és a polgári jogok felfüggesztésével, a párbajvivás 4- 10 évig terjedhető gályarabsággal és a párbajokozta halál vagy testisértés az ezekre megállapított közönséges büntetésekkel sújtandó. A segédek a tettesekkel egyenlő megítélés alá esnek. Velencze a XVI. századtól kezdve három ízben intézkedett a párbaj ellen és pedig fokozatosan súlyosbítva büntetési rendszerét : a) Az 1541. ápril 17-iki határozatban még csak praeventjv szabályo kat hoz ; a respublica egész területéről 10 évi száműzetéssel fenyegetvén azokat, kik másokat párbajra hivnak ki, mely száműzetés meg nem tartása egyévi fogházat vont maga után, azonkívül a száműzés ideje megtörésétől újra kezdődött. b) Az 1632. május 17-iki határozat a száműzetésre már bizonyos helyet jelöl ki (Candiának meghatározott területe, valamint Moran és Pálma erősségek). A száműzés ideje a kihívóra nézve 7, a kihivottra 4 évre terjedhetett. A párbajban résztvevő más személyek a tettesekkel egyenlő megítélés alá esnek. c) Az 1739. ápris 20-iki az egyszerű kihívás, vagy annak elfogadása miatt megfosztja a nemest nemességétől s nevét az aranykönyvből kitöröltetni rendeli, hivatalnokok hivatalaikat, magánosok javadalmaikat ÖrÖkidökre elvesztik, ezen kivüla száműzetés már Öröki dökre szól, s megszegése lefejezéssel büntettetik. A kihívó és kihívott összes ingó és ingatlan vagyona elkoboztatik; 300 arany jutalom illeti azokat, kik a párbajban résztvevőket titkon feljelentik. Az elitélt, büntetésének legfeljebb 20 évi tartama után nyerhet kegyelmet. Olaszország régibb forrásai közül felemlitendönek tartjuk még az 1643. október 17-iki sardiniai kir. constitutiókat, melyek a párbajra való kihívást és elfogadást, valamint a segédeket is halállal és vagyonkobzással büntetik. A régi idők maradványainak ezen megemlítése után áttérhetünk Olaszország azon újabb törvénykönyveinek ismertetésére, melyek Beccaria és Filangieritöl Öröklött, Romagnosi, Carmignani és más számos olasz criminalista által tovább fejlesztett tudományos szellemnek befolyása alatt lettek alkotva. Egyesek kivételével ezen büntető törvények képezik a jogalkotás azon termékeit, melyek alapján a tudományos világ Olaszországot a büntetőjog hazájának méltán tekinti. Hogy nem minden olasz büntető törvénykönyv felel meg a tudomány magasabb követelményeinek, ennek oka szintén a particularismusban keresendő, mely Olaszországban lehetővé tette a büntető törvények sokféleségét. Toscana, Lombardia, melyek a városi műveltség színhelyei voltak, fogékonyobbak voltak a tudomány vívmányai iránt, mint a merev absolutismusban élt Nápoly és Sicilia, Toscana már az 1786-iki büntető törvénykönyvben, tehát már akkor visszautasította az „clrettentési" rendszert, megszüntette a 4*
