Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - A szellemi tulajdonról szóló törvény. Sveicz

494 KÜLFÖLDI JOGÉLET járásban lehetőleg ragaszkodik bizonyos hagyományos elvekhez, s vannak körülmények, melyeket következetesen figyelembe vesz. Így pl. 1880—81-ben no nem végeztetett ki, még pedig azért nem, mert ugy emlékezik, hogy valamennyi esetben gyermekölés forgott fenn, erre nézve pedig állandó gyakorlat, hogy a büntetés átváltoztatik. A másik körülmény az, ha az esküdtszék tesz kegyelmi ajánlatot; a harmadik az, ha a verdictum után merülnek fel a tárgyalásnál nem használt bizonyítékok. Gyakran megesik, hogy csak a halálbüntetés kimondása után jelentkeznek pl. tanuk, kikről a közegek mitsem tudtak. De mindezen esetekben igen kényelmetlen hely­zetben van a hatóság. Az eljárás nem nyilvános, a határozat indokai ismeretlenek. Hivatkozik egy esetre, midőn éjjeli betörés miatt kétszer elitélt egyénnek kétszer kellett megkegyelmezni, mert mindannyiszor ártatlannak bizonyult. Gibson: Azt hiszi, hogy a bili nem fog könnyíteni a belügymi­nisterium felelősségén. Megjegyzi különben, hogy nincs következetesség abban, hogy a felebbezési jog csak vádlottnak adatik meg, de a vádlótól megtagadtatik. Tudni szeretné, hogy a kincstár viseli-e a felebbvitel költségeit ? C r o s s R. : Nagy hiba volna a bűnügyi felebbezést a polgári mintá­jára szabályozni Ha a bili ellen szavaz, ez nem azt jelenti, hogy minden­nemű felebbezést mellőzni akar. Észszerűbbnek tartaná, ha a felebbczés korlátlanul megengedtetnék minden bűntettre nézve, de elővigyázat tekin­tetéből az eljáró biró engedélyéhez köttetnék. Parnell: Igaz. hogy a ministerium felebbezési hatásköre, kivált politikai ügyekben, veszélyes; de ha ez igaz Angliára nézve, még inkább áll Irlandra nézve. A jelen javaslatot a helyes irányban tett első lépés­nek tekinti. A javaslat második olvasásban 132 szavazattal 78 ellenében elfogadtatott. Jessel f. A mult hónapban elhunyt J ess el György egyike volt Angolország legkitűnőbb equity-jogászaink és legtevékenyebb biráinak. O volt az első zsidó, ki Angliában birói hivatalt viselt. Született 1824-ben Londonban s az ottani University Collegeben nyerte kiképeztetését. 1843-ban baccalaureus, kevéssel reá magister artium lett s aranyérmet nyert egy mathematikai dolgozatával. 1847-ben ügyvédi jogosítványt szerzett s 1865-ben kir. tanácsosi rangra emeltetett. Tagja volt a londoni egyetem tanácsának is. 1868-ban Dover városa képviselőjének választotta. 1871-ben Gladstone kormányának Solicotor-Genera!-ja lett, s a reá következő évben lovagi rangot nyert. 1873-ban, mint lord Romilly utóda, a Master of the Rolls birói hivatalába s egyúttal a titkos tanácsba lépett, 1881-ben pedig a fötörvényszék tagja lett, megtartván régi czímét is. Az angol lapok meg­jegyzik, hogy az equity-jognak a commun law-vali összeegyeztetésének művében Jessel többet tett, mint bármely más angol biró. y Sveicz. X A szellemi tulajdonról szóló törvény fölötti tanácskozásait most fejezte be a Stánderath. Főbb intézkedései, melyek nagyobb részt egybehangzók a bizottság javaslataival, a következők : Hátrahagyott müvek, megjelenésüktől számítva legfeljebb három

Next

/
Thumbnails
Contents