Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - Túlmehet-e az ítélő bíró a vád körén, és mennyiben?

TÚLMEHET-E AZ ITÉLO BIRÓ A VÁD KÖRÉN ÉS MENNYIRE 489 kezik, — hogy ama kérdéses intézkedések csakugyan relatív természetűek. Hogy valamely törvényintézkedés absolut értékü-e vagy nem ? annak megítélése nézetem szerint mindenkor annak, a mire vonatkozólag az tétetik, absolut vagy relativ jelentőségétől függ; ép ezért azon kérdést kell itt föltennünk: mi jelentősége van abüncselekményminösitésénekabüntetöj o g b a n ? váljon a jelentőség, mely annak tulajdoníttatik, vagy tulajdonítandó, absolut vagy pedig relativ-e ? A bűncselekmények minősítése nézetem szerint k e 11 ö s szempontból bir jelentőséggel a büntetőjogban. Ha ugyanis azt kérdezzük, miért történik a büntető törvénykönyvekben a minősítés ? erre két és csakis két válasz lehetséges; és pedig először azért, hogy egyik bűncselek ményfaj fogalmilag megkülömböztessék a többi büncselekményfajoktól, másodszor azért, hogy miután egyik büncselekményfaj súlyosabb, azaz súlyosabban büntetendő, mint a másik, az egyes büncselekményfajokra a súlyosságuknak megfelelő büntetést lehessen törvényhozásilag is (a priori) meghatározni. Amott a bűncselekmény minősítésének, mint látni való, ö n á 11 ó feJsö f o g a) m i jelentősége van, míg emitt az csak a büntetés kiszabására bir jelentőséggel. A minősités tehát első sorban minőségi és másodsorban mennyiségi jelentőséggel biró fogalom. E helyütt csak az előbbiről szólok, miután ez utóbbi csak azon kérdésnél jöhet tekintetbe : váljon túlléphet-e a biró az ügyész által indítványozott büntetés-mértéken? miről alább lesz szó. Azt, hogy a bűncselekmény minősítésének fogalmi jelentősége absolut-e vagy csak relativ? eddigelé indokolva se nem vitatta se nem vonta kétségbe senki; de én azt hiszem, általános meggyőződésnek adok kifejezést, midőn azt állítom, hogy az absolut. És ez állítás mellett fontos bizonyítékok szólanak. Mindenekelölt megjegyzem, hogy midőn én itt minősítésről szólok, ez alatt nem az egyes büncselekményfajokat qualificáló kifejezéseket, milyenek: felségsértés, hűtlenség, gyilkosság, szándékos emberölés, testi sértés, lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás stb., melyek mindannyian a minősítésnek csak külső megjelöléseit, neveit képezik s csakis mint ilyenek bírnak fontossággal (sőt sok bűncselekménynél ilyen megjelölő kifejezések elő sem fordulnak), hanem inkább csak azon ismérveket, illetőleg ismérvek összeségét értem, melyek az egyes büncselekményfajoknak különszerü fogalmi kellékeit képezik s ép azért azoktól egyik vagy másik kérdéses büncselekményfajnak, mint ilyennek, léte és nem léte függ. Azonkívül a minősítés alatt nemcsak a bevégzést, hanem a kísérletet is, nemcsak