Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

456 GYÁRFÁS ISTVÁN A JÁSZKUNOK SZEMÉLYES ÉS BIRTOK­820. Bende István 10 frt. a nro 777. Bikit Jánostól jött 1803-ban (sza­porulat) 15 „ 846. Bikit Sándor . . . 21 „ 66 d. a nro 777. Bikit Jánostól jött (szaporulat) . . 6 frt 66 d. (Melléklet VI. sz.) A redemtiót megelőző időben a Jászkunságon a közter­hek, sőt a német rendnek fizetni kellett 25 ezer frt évi census is a községekre dicajuk arányában vettetett ki; a redemtio után azonban a redemtionális összeg, vagy — a mi ezzel egy­értelmű — a redemtiós külső földbirtok volt mindég kulcsa azon község és pusztái földbirtokához való jognak, de ugyanez szolgált aránykulcsul 1848-ig, sőt némely esetekben ezután is a közterhek egyes jászkun községekre való kivetésénél. Lássunk erre példákat a redemtiója nagyságával a jász­kun községek között második helyet elfoglaló Halas városából: hol mindjárt 1747-ben kinek-kinek redemtionális összegéhez képest osztatott szántóföld : a fehértói pusztán, 1753-ban a város territóriumát képező Nyomáson, 1765-ben Eresztő pusz­tán, ugyanekkor veteményföldek, 1766-ban új osztály Fejértón, 1768-ban Bodoglár, Tajó, Eresztő, Balota s Göböljárás megváltott pusztákon; 1791-ben új osztály a belső és külső határban, osz­tatott 1801-ben futó homok erdővel beültetésre, osztattak ki évenkint több mint egy századig a határbeli nagy közös náda­soknak termései stb. (Melléklet VII. sz.) Hasonlóan 1787. és 1790-ben csak redemtus lakosnak engedtetett meg, hogy saját termésű borát 3 hónap alatt szabadon mérhesse, s 1813-ban, hogy taxafizetés nélkül boltot nyithasson; 1799-ben egy szilas erdő kivágatván, a fa a lako­sok között birtokaránylag osztatott el; mert a redemtiót fizető járult a német rendnek szinte eladva volt bormérés s bolt­nyitás jogának s azon földnek, mely a szilas erdőt nevelte, visszaszerzéséhez. Tekintsük meg a közteherviselést. A franczia háború alatt 1800-ban esett Halas városára 50,900 frt redemtiója után 67 ujoncz, 75 ló s ezeknek felszerelési költsége 7635 frt szinte redemtio szerint, hasonlóan a többi jászkun községekre is redemtiójuk arányában. (Melléklet VIII. sz.) 1803-ban a meg­ajánlott katonákból jutott a városra redemtiója után 9 katona, 1804-ben hasonlóan 9 katona,- az 1805-ki felkelési költségekből a redemtusoknak minden forint nádjussokra (redemtio) kivet­tetett 15 kr, ezenkívül széna és zab; 1809-ben Halasra birtoka után esett 27 katona, — 1811-ben az országos belbátorsági seregből minden ezer frt redemtióra jutott egy lovas és egy gyalog, — lS12-ben „a redemtionális summa clavisa" szerint 18 katona, 4 ló; ezen igen terhes kivetés ellen 1814-ben Halas városa folyamodott a kerületekhez, hogy a katonai repartitio

Next

/
Thumbnails
Contents