Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Második közlemény

KÖNYV TERVEZETÉNEK A DOLOGI JOGOT TÁRGYAZÓ RÉSZÉRE 25 a szomszéd telke alá ásni, s ha netán szabad lenne, minő mélységben*, szabad-e kályhája kémény-kürtjeit a szomszéd telkére benyújtani; szabad-e az ágyneműt például egy vendéglő nyári étkező helyiségeivel szemben szárogatásra kifüggeszteni; szabad-e a pecze. gödröt oly tárgyak befogadására használni, melyek a szomszéd telekre ugyan nem, de a szomszédok egészségére határozottan ártal masak stb. stb. ? Ezek mind oly nevezetes és életbevágó kérdések, melyek rendezését tisztán a rendőrségre, építkezési statútumokra, vagy szakértőkre bizni nem lehet, melyekről tehát a törvénynek kell intézkedni, ha a tulajdont a szomszédtól vagy egyes egyének nem felelős jóakaratától függővé tenni nem akarjuk. A szomszédjog — mint az ember személyiségében gyökerező tulajdoni jogot korlátozó, másrészt ugyanazt védő — eminens jogi kérdés, a mennyiben a tulajdon kellő használatára s a társadalmi együttlét kényelmére, sőt lehetőségére határozólag befoly. Szorítsuk meg vagy tágítsuk ki kelletén túl, s lehetetlenné tettük az együttlakást, állandósítottuk szomszéd és szomszéd közt a folytonos háborút, s örökítettük az ellenségeskedést, mely végre is a különválásra s az együttlét kapcsának teljes szétbomlására vezetne. Igaz, nem tagadom, hogy a szomszédi viszonyokból eredő jogosultságok és tűrési kötelezettségek általános elvi kifejezése nem könnyű dolog, nem könnyű különösen akkor, midőn előkép nélkül e jogok és kötelezettségek összességét egy praegnans, minden esetre nézve intézkedő, általánosan érvényes és mindenhol kötelező szabványba, tehát törvénybe akarjuk összefoglalni ; midőn eme törekvésünkben járt ösvényen nem haladhatunk, midőn ellenkezőleg, eddigelé ez ösvény oly tekervényes és annyira bonyolódott, hogy kiigazodnunk alig lehet. Törvénykönyveink a szomszéd jogot a szolgalmakkal s ezeket amazokkal ugy összezavarták*), hogy csak ezek elválasztása s elválasztottan tüzetes tárgyalása nem csekély feladat; pedig a szomszédjog és telki szolgalom, daczára annak, hogy köztük a határ alig észrevehető, mégis különböző elvi alapokon nyugosznak; szétszedhetők s szétszedésen elintézhetök, bár e munka kétségen kívül nagy gyakorlottságot és finom jogi érzéket követel; ezért akarom itt e hálás munkára jogászaink figyelmét felhívni, s törvényhozóinkat figyelmeztetni. Én a szomszédjog föelvekép körülbelöl e §-t állítanám fel: Senkinek se szabad a szomszéd telek körébe *) A tervezetben is szerintem a 149., 151., 152., 153. §§, s a 163. §-ban emiitett előkészület a telki szolgalmak közé, viszont a 288, § s a. 291. § vége a szomszédjog közé tartozik.